Pici babával egyedül vagyok, fordulhatok segítségért néha a szomszédhoz? Mit szólnátok?
Nehéz helyzetben vagyok. A férjem a terhesség 5. hónapjában elhagyott, pedig tervezett baba volt. Kiment külföldre dolgozni, kérte, hogy én ne menjek vele, mert új életet akar kezdeni. A tartásdíjat utalja minden hónapban, de a picivel nem is akar találkozni, mert nem akar érzelmi köteléket kialakítani, nem tudná elviselni állítása szerint....
Nagyon magam alatt vagyok, de közben megszületett a babám, akit imádok, ő tud örömet okozni, csak nagyon nehéz így egyedül. Első babám, most 2 hetes és még nagyon bizonytalan vagyok, rengeteg dologban kételkedem, elrontom, nincs időm, stb.
Sajnos nagyszülők nincsenek, édesapám kiskoromban meghalt, édesanyám pedig három éve. Férjem szülei élnek, de Erdélyben (én Budapesten), és nem is tartjuk a kapcsolatot mióta férjem elhagyott.
Nincsenek rokonaim Budapesten, csak messzibb vidéki városokban. Barátaim sincsenek nagyon, mert nemrég költöztünk Pestre, még nem alakultak ki kapcsolataim.
Egyszerűen úgy érzem, kell néha egy pici segítség, akár annyi hogy valaki 10 percre vigyázzon a babára, vagy bevásároljon nekem egy-két dolgot, ilyenekre gondolok. Nem napi rendszerességgel, csak néha amikor nagyon nincs időm.
Panelban lakunk, és a szemben lévő lakásban lakik egy 60 év körüli, friss nyugdíjas asszony, aki nagyon kedves, elég sokat beszélgettünk már (még a szülés előtt, még amikor minden rendben volt), tudom, hogy felnevelt 3 gyereket és unokái is vannak, de külföldön, így ritkán látja őket. Tanítónő volt, nagyon rendes asszonynak tűnik.
A férje már meghalt, egyedül él, napközben általában otthon van. Szerintetek milyen lenne, ha megkérném, hogy esetenként segítsen be a fent említett dolgokban? Pl. ha megy magának bevásárolni, hozzon nekem is néhány dolgot, vagy ha nekem van sürgős elintéznivalóm, vigyázzon picit a babára. Mondjuk ezt inkább kicsit később, nem most 2 hetesen...
Szerintetek ez túlzás lenne? Mit szólna? Milyen dolog ilyet kérni egy olyan embertől aki lényegében idegen, csak a szomszédban lakik és néha beszélgettünk? És egyáltalán, rá mernétek bízni a babátokat? Természetesen fizetnék érte szívesen, és tényleg nem lenne rendszeres.
Szégyellem magam, és nem is nagyon merem rászánni magam mert cikinek érzem. Ti hogy reagálnátok, ha ezzel állítana be a szomszéd? Arra gondoltam hogy talán néha szívesen is játszana a babával, mivel az ő unokái messze vannak.
Bocsánat a hosszú regényért,csak kicsit kétségbe vagyok esve, itt ez a 2 hetes pici baba akit imádok, de most kétségbe vagyok kicsit esve...
24 éves vagyok amúgy.
Rendelj házhoz, a tesco szállít. Pelenkát (és minden egyebet) a rossmann is házhoz visz.
Egy 60 év körülit biztos, hogy nem fognék be vásárolni.
Gyerekfelügyeletre sem (ezt nem feltétlenül a kora miatt). Majd esetleg jóval később.
De azt esetleg megpróbálnám, hogy esetleg mutasson meg egy-két dolgot, adjon tanácsot, ha nagyon elveszett lennék.
Kitartást!
A szomszéd nénit mindenképp kérdezd meg, és ezt az alapítványt is megkeresheted:
Én is megkérdezném, max. azt mondja, hogy nem. Nem szégyen segítséget kérni, és írod, hogy fizetnél is érte, ezt is mondd meg neki. A bevásárlást én mondjuk nem kérném tőle, de a gyerekre vigyázást egy "próbakör" után miért ne? Lehet, neki is jól jön a társaság, meg egy kis plusz pénz, akkor miért ne kérdezhetnéd meg?
Helyi babaklubnak pedig utánajárnék.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!