Ismertetek már olyanokat, vagy voltatok vele ugy, hogy visszatekintve korai volt még a gyerekvállalás, könnyebbnek gondoltátok előtte, nem tudtátok elfogadni, hogy már soha nem lesz olyan az élet, mint előtte? Meséljetek.

"miért nem mondja el senki, hogy mennyire rossz, hogy vége az addigi életednek egyik napról a másikra"

Mert ez konkrétan nem igaz mindenkire, ha megfelelő alapokkal, nem csak anyagilag, hanem érzelmileg is felkészülve, egy megfelelő párkapcsolatban vágsz bele a gyerekvállalásba.

Ha valaki túl korán vállal, "nem élte ki magát", mint sokan, akik most válaszoltak, annak lesz nehéz feldolgozni igazán, hogy "megváltozott az eddigi élete".

Egy percig nem éreztem emiatt rosszul magam, hogy már nem lesz olyan, mint eddig, mert nem is akarom, hogy olyan legyen mint eddig.

A többi, hogy sokkal nehezebb, sokkal több energiát igényel, sokkal nagyobb felelősség, mint ahogy kívülről látszik, az színigaz.

Nekem konkrétan azt a "hazugságot" nem volt könnyű lenyelnem, hogy ha igény szerint szoptatod a babád, megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasztasz, eleget eszel a megemelkedett kcal-igénynek megfelelően, a gyerek is "jól csatlakozik"... akkor nem fordulhat elő, hogy ne álljon be a kereslet-kínálat. Meg egy fenét!

14,

egy szóval sem írtam, hogy a "kiélés" korhoz kötött és csak fiatalon fordulhat elő az, hogy megbánja valaki.

A szülés utáni depresszió pedig azokat is elérheti, akik "nem bántak meg semmit". Egyszerűen nagyon nehéz az első néhány hónap és a szülés utáni labilis hormonális rendszer csak rátesz erre jó néhány lapáttal.

Szerintem teljesen normális, ha az ember néha úgy érzi, hogy mennyire vágyik az "előző életére". Én 29 évesen szültem a kisfiamat, és nagyon nehéz volt az elején.

Nekem az volt a legrosszabb, hogy úgy éreztem, nagyon egyedül vagyok vele. Pedig van apukája, de természetesen dolgozik, a baba nagyszülei sem nyugdíjasok még...

Nekem ami bejött: el kell fogadni a saját érzéseidet a gyermekvállalással kapcsolatban, nem kell, hogy furdaljon a lelkiismeret. És persze egy picit segíts magadon: járj társaságba, más kismamák közé, sportolni, stb.