Baj, ha a barátom is kiveszi a részét a baba körüli dolgokból? Hajcsárnak érzem magam.
Többször olvasom itt az oldalon, hogy az apuka nem igazán csinál semmit a babával, baba körül és hogy az anyuka ezt el sem várja, hiszen apa dolgozik, ő pedig otthon van...
Most pár kérdéssel lejjebb is ilyesmi a téma és a legtöbb anyuka ott is ezt erősíti.
Viszont nálunk úgy van, hogy az esti "rituálé" (fürdetés, etetés, majd altatás) az övé és éjszaka ő kel fel hozzá. Egyszer ébred 1 hetes kora óta, hajnal 4-kor, utána alszik 8-9 óráig reggel.
Délután is foglalkozik vele, viszi sétálni, játszik vele és tényleg nincs olyan, amit ne tenne meg, ha kérem.
De mikor itt olvasgatok, akkor teljesen hajcsárnak érzem magam. Pedig nem én kértem, ő mondta még mikor hazajöttünk a kórházból, bár éjszaka ott is ő figyelt inkább (magánkórház, bent volt velünk végig).
ez pont az, ami senkire nem tartozik csak rátok. nem rég volt egy kérdés, hogy a baba a szülőkkel aludjon vagy sem.
ha nektek így a jó és senki nem panaszkodik, akkor nem mindegy mit mond más?
én nekem az a véleményem, hogy az apuka is vegye ki a részét a gyerek körüli teendőkből(pl estei fürdetés). nem csak anya-gyerek kapcsolat létezik, hanem apa-gyerek, ami legalább olyan fontos.
miért lenne baj? és miért számít más véleménye? ha boldogok vagytok így akkor miért kell megkérdezni?
én férjem is aktívan kivette a részét mikor otthon volt, csak ez elég kevés idő volt. na meg szoptattam. este 8körül jött, megfürdette, én megetettem a kicsit és elaludt. aztán éjjel hiába kelt volna, nem tudta volna megszoptatni :) bár ezt nem is kértem volna ha mondjuk tápszeres lett volna, mert férjem napi 10-12 órát dolgozik, vezető, fontos, hogy kipihent legyen. de nyilván ha ő is otthon lett volna délután, ahogy te a párod akkor ő is játszott volna vele meg sétált volna velünk :)
nem kell mindene fennakadni, nekünk ez jutott, nektek meg így a jó, ennyi :)
Nálunk is hasonló a helyzet. Nagyon komplikált szülésem volt, az első hetekben gyakorlatialg mozgáskorlátozott voltam, még magamat sem tudtam ellátni. Az apja hozta szoptatni, pelenkázta, otthon maradt velünk. Egyúttal engem is kikanalazott a mosdóba, ha kellett. Főzött, stb. Tehát mind a gyereket, mind engem ellátott.
Amikor kiderült, hogy tápszeres lesz, akkor sokszor önként vállalta, hogy ő kel fel éjjel hozzá, én pihenjek (durva vérveszteségem is volt, amitől extrém fáradékony voltam).
Már lassan két éves, éjjel szerencsére ritkán kell kelni hozzá. De teljes értékű szülőként van az apja is jelen. A két év alatt talán 2-3 alkalom volt, amikor hazajött, közölte, hogy iszonyú fáradt és mára lelép a térképről. Megkajált, aztán beborult az ágyba aludni. Ezt maximálisan tiszteletben tartottam, hiszen miért ne lehetne rossz napja, vagy fáradt. Akkor aznap a gyerekkel nem találkozott, én láttam el este is. A gyereknek is el lehetett magyarázni, hogy "apuval most nem tudsz játszani, mert alszik, de holnap majd nagyot játszotok együtt".
Kinek a pap, kinek a papné, de nekem gyerekvállalás előtt fontos szempont volt, hogy nem spermadonort keresek, hanem magamnak partnert, a leendő gyereknek pedig apát. Van már egy idősebb gyereke, vele is ugyanilyen odaadóan bánik, így volt mire alapoznom a feltevésemet, hogy jó apa lesz.
Mástól van a gyerek, hogy furcsának találod, hogy kiveszi a részét?
Normális apának nem is kérdés. Aki szerint ez "extra", "nem elvárható" és ezért extrán megbecsülendő teljesítmény, az valószínűleg ezt nem kapja meg a saját párjától, s ezért önigazol.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!