Mi a teendő olyan anya esetén, aki egésznap kiabál a
kisbabával?
Figyelt kérdés
Panel... egésznap azt hallani,ahogy trágár módon kiabál a babával. Baba vagy kisgyerek nemtudom,max 1 éves lehet. Amikor az apa itthon van sosincs ilyen. A minap elcsiptem egy telefonbeszélgetést ahol hallottam,hogy azt mondja valakinek,hog így neveli. A baba folyton sir mert mindenért ordít vele a nő. Azt se tudja szerencsétlen fiú e vagy lány de azt biztos érteni fogja,hogy : a k""""va anyád szefd fel a morzsát a földről most. Nevelhet így egy anya egy gyereket,vagy lehet valahol szólbi névtelenül ezért ?
valószínű, hogy azért nem kiabál apuka hazaérése után, mert akkor már van segítsége, nem olyan leterhelt.
Szerintem sem kellene így beszélnie a gyerekkel, de inkább (ha már választani kellene) így vezesse le a feszültséget, mint megüsse. azért azt nem hiszem, hogy jobb lenne neki otthonban, nevelőszülőknél, stb..
kezdj inkább valahogy beszélgetni vele (sokszor az is segít), aztán vagy ajánld fel a segítségedet vagy meséld el neki, hogy vannak alapítványok ilyen esetekre.
2015. szept. 18. 12:00
Hasznos számodra ez a válasz?
12/15 anonim válasza:
Most komolyan véditek ezt az anyának nem való némbert? Aki védi, nála is az a kommunikáció egy kb 1 éves kisgyerek felé hogy "a k.anyádat?" Én még ilyet az életbe nem mondtam a 4,5 éves kislányomnak! Szembeköpném magam, ha rendszeresen így kiabálnék vele. Ja, és amúgy a kiabálással meg az a baj, hogy ha tényleg olyan van amit rosszul csinál a gyerek és szólni kell érte, már fel se fogja venni. Hiszen úgyis mindig kiabálnak vele. Nekem van ilyen ismerősöm, nála is a kiabálás az alap, és csodálkozik hogy nem fogad szót a gyereke. Én a lányommal ha 3 havonta egyszer kicsit kiabálok, akkor utána alig győz bocsánatot kérni annyira megijed szegény. De olyankor van is rá okom (pl kiszalad az autó elé stb.). Védőnőnek szerintem érdemes lenne jelezni!
2015. szept. 18. 14:41
Hasznos számodra ez a válasz?
13/15 A kérdező kommentje:
Köszönöm a válaszokat!
2015. szept. 18. 23:47
14/15 anonim válasza:
Azt hiszem majdnem minden kisgyerekes ismeri az idegkimerültség érzését...az én fiam mintababa, de vannak rossz napok, amikor végigskálázok mindent, ami zavarhatja, végül pedig csak kómásan rázom a popóját/masszírozom a pociját a kiságyban miközben ő üvölt...igen fáraszt és igen szeretném elvarázsolni, hogy csiribi-csiribá ALUDJ el végre. De sosem ordítanék vele...pláne nem trágárságokat.
Bár elvileg a baba választja ki a szüleit odafentről, de mégsem Ő akart megszületni, hanem a szülők döntése miatt van itt. Igazságtalan lenne ezek után bármivel vádolni, bármi miatt bántani...
Úgyhogy én sem tudom megérteni ezt az anyát, megértem a kimerültségét, a kétségbeesését, de ezeknek a módját NEM.
2015. szept. 21. 07:37
Hasznos számodra ez a válasz?
15/15 anonim válasza:
Anno panelban egy ilyen némber lakott alattam. Ovis volt a nagyobbik kislánya, a kisebbik meg még babakocsis, vele volt otthon. Nagyon durva volt, ahogy szó szerint üvöltött velük, főleg a kicsivel, gyakorlatilag mindennek elhordta őket, elképesztően alpári stílusban. A kicsi meg állandóan sírt, nyafogott, és bármi baja volt, az anyja üvöltött. Az apja különben ugyanez a szellemi színvonal volt, de ő még anyucinál is mocskosabb stílusban üvöltözött, mikor hétvégén ő is otthon tartózkodott. A külvilág felé nem győzték mutogatni, mennyire boldogok és milyen nagy szeretetben élnek, de én hallottam, hogy ennek pont az ellenkezője volt a valóság. Tényleg nem értem, hogy az ilyen idegbetegek miért vállalnak gyereket. Itt nem arról volt szó, hogy alkalomadtán elszakadt a cérna, hanem minden áldott nap ment a cenzúrázatlan üvöltözés.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!