Más is érzett ilyet?! Császár után nem kötődök olyan erősen és azonnal a babámhoz, mint a spontán után! Ez nagyon rossz érzés, meglepett és zavar. Vártam Őt is, mint a Messiást, de közel sem érzem azt az érzelmi-töltést, amit a kislányomnál.

Szerintem ez nem feltétlenül szülési mód kérdése. Igaz, nekem császárom volt, sőt én még 3 napig meg sem foghattam, mert fertőzéssel inkubátorba került, de ahogy felébredtem, és megmutatta az apja a fotóját, már imádtam.

De természetesen szült barátnőm,meg akkor kezdte el igazán érezni,hogy kötődik hozzá, amikor hazajöttek a kórházból. Sok mindentől függ,hogy hogy alakul.

Oh, te szegény! Mikor született a kicsi? Én vaginálisan szültem, de az első két hétben csak úgy tudtam hívni, hogy a baba, és néha csak néztem, hogy ez a picike csomag tényleg belőlem jött ki?

A tanácsom: sok-sok összebújás (nem tudom szoptatsz-e, de ha nincs is tejed megpróbálhatod szimplán a meztelen mellkasodra fektetni és ott altatni), ismerkedje vele, a testével fürdés előtt vagy után a babamasszás sokat segít.

Ha nagyon elkeserít a helyzet akkor beszélj a védőnővel, hogy tudd-e tanácsolni orvost akivel beszélhetnél, nehogy belecsússz egy erős gyermekágyi depresszióba.

Nálunk több mint egy hónap eltelt, mire magamban is teljesen őszíntén úgy éreztem, meg tudnék érte tenni bármit, annyira szeretem és érzem, hogy a saját testemből született