Létezik hogy valaki túlzás nélkül nem boldogul egyedül a babával?

En is ismerek olyat, akinek mar 3! eves a gyereke,de nem tulzok, meg egyetlen napot nem volt egyedul a gyerekkel mondvan, hogy hat egyedul nem birja (pedig meg fozni se foz, hordjak a kajat)

Ha latom oket, vagy eszembe jut teljesen elborzadom es elgondolkodom, hogy a megcsinalasahoz bezzeg nem kellett segitseg.

Egyebkent nekem feleves lesz a kicsim, 300 kmre laknak a csaladtagok, ferjem sokat dolgozik, megis fozok, mosok, takaritok, gyerekkel foglalkozom es nem azert, mert olyan szuper vagyok, hanem mert szerintem ez a normalis.

Persze jol esne nekem is neha-neha egy kis kikapcsolodas, na de nem kell minden nap segitseg...

Aki ilyen szinten nem bir egyedul a sajat gyerekevel, az vagy nagyon lusta szerintem, vagy depresszios...

(Hangsulyozom, hogy ilyen szinten)

Nem, nem létezik. Szomszédom ikreket, mellette egy 3 évest látott el teljesen egyedül, az ő férje is rengeteget dolgozik.

Nekem is 3 van, én is megoldottam.

én hallok olyan extrém esetekről pl. rendkívül hasfájos babáknál hogy egésznap nem alszik és ébren is sír. én egyáltalán nem birom a baba sirast, igy hazimunkat haztaemrtas csak akkor vegzek amikor nyugodt még de jatszani mar nincs kedve (napi 1-2 oraban). a levegore se viszem ki ha hisztis, max kezben a teraszra.

pedig az en babamra mindenki azt mondja nagyon nyugis.

na most ha a rokonod babaja olyan mint amivel kezdtem a hozzaszolasod, akkor nem csodalom h ki van borulva, en már 1-2 ora sirastol lemerulok nem hogy egy egesz napostol. mas kerdes hogy nem panaszkodom sose masnak mert annal buszkebb vagyok.

a nagyszuloi segitseggel szetintrm semmi gond, a mamaknak csak orom ha segithetnek es ezert van a csalad, ezert ember az ember.