Akinek van lehetősége az újszülött babáját külön saját babaszobában altatni az első perctől kezdve, az megtette?

Szia!

Nálunk külön van gyerekszoba és hálószoba egymás mellett, mint nálatok. Légzésfigyelőnk nincs, lebeszéltek róla. A babaszobában kiságy, plussz egy heverő, itt szoptattam és 6 hétig a babával aludtam, állandóan elaludt szopi közben, és ha át akartam tenni a kiságyba, felébredt, így a heverőn aludtunk kezdetben együtt. Aztán idővel én lekényszerültem a földre. 6 hét után én visszamentem a hálóba, a baba egyedül a heverőn, majd muszáj volt betennem a kiságyba, mikor már féltem, hogy esetleg leeshet a heverőröl. Azóta külön alszik egyedül.

Nálunk nem fért volna a hálóba a kiságy, de nem is tettem volna, hogy a férjem nyugodtan tudjon aludni. Bár ez nemigazán sikerült ígysem neki, mert 4 hónapig nagyon sírós volt a baba. Most 6 hós, és nincs gond.

Ezt csak te tudod eldönteni.Ha az együttalvást választod,jobb ha nem kényszerből teszed,mert akkor mindig lelkiismeretfurdalásod lesz,h nem így kéne csinálni,de ne válaszd a különalvást csak azért,mert a szomszéd szerint úgy kell.

Mi együtt aludtunk a gyerekekkel,szépen sorban ahogy jöttek.:)),kb 2 éves korukig.Mi akartuk így,mert ezt tartjuk a legjobbnak.Nagyon jól aludtunk,senki nem volt kialvatlan reggel,sem én,sem az apjuk,és a gyerekek is jókat aludtak.Így az éjszakai szopi is szinte félálomban volt,nem kellett felkelni,álmosan botorkálni.:)

De mint írtam,ez kizárólag a te döntésed,úgy csináld,ahogy jónak tartod,ne befolyásoljanak mások.

Én kettéválasztottam a szobát, így volt nekünk is helyünk, meg neki is birodalma, de egy szobában voltunk. 6 hónapos korában külön tettem, neki nem volt megrázkódtatás, az ágyam kb. ugyanolyan messze van, mint eddig, csak van köztünk egy ajtó:)

Engem megnyugtatott, hogy hallom amit csinál, de most is nagyon jól érzem magam, hogy van külön szobánk:)

Én is kezdetektől külön szobában altattam, szépen aludt, nem volt vele semmi gond 8 hós koráig. akkor már nem volt hajlandó nélkülem aludni (most nem kérek arról véleményt, hogy ez hiszti vagy szeparációs szorongás, mert nem ez a kérdés), így átköltözött hozzánk. Egy ideig velünk aludt, most a mellettünk lévő utazóágyban. Másfél éves és hajnalban átkéri magát közénk. Én nem bánom, mi jól elvagyunk így. Mindenkinek tényleg magának kell eldöntenie, aztán a baba igényei majd úgyis alakíthatják a dolgot.

Azért azon elgondolkodtam, hogy nekem nem jó egyedül aludni, a párom mellett szeretek lenni akkor egy babának miért kell teljesen egyedül, külön szobában aludni, azoktól "távol" akiket szeret csak a mi kényelmünk kedvéért. De ez csak mostanában fordul meg a fejemben mióta velünk alszik, korábban erre nem gondoltam.