Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Nem szeret a saját 11hónapos...

Nem szeret a saját 11hónapos gyerekem, mit ronthattam el?

Figyelt kérdés

11 hónapos a kislányom és úgy érzem engem nem szeret.

Sajnos anyósom minden este átjön (persze nem segíteni)

Folyton szapul, adogatja a kéretlen tanácsait de ezeket elviselem. A gyereket nevelni akarja, nem fogadja el hogy én vagyok az anyja és hogy én máshogy szeretném csinálni.

Tudom minden nagyinak a kényeztetés a dolga de vannak határok (szerintem)Pl ha én arra nevelem már most hogy az állatokat szeretni kell nem pedig "dádázni" Van egy kutyájuk és 1 macskájuk a lakàsban, szerencsétlen állatokat állandóan terrorizálják azzal, hogy húzza a gyerek a fülét ,farkát és hogy rugdossa őket. Mivel én ezt nem engedem azt mondják hogy nem szeretem az állatokat és a gyerek örömét se nézem. Hát döntse el mindenki, hogy ez helyes vagy sem.

Állandóan az ölében van a gyerek, nyíg ha leteszi,sír néha megy el...és rólam tudomást sem vesz a lányom.

Ez azért fáj mert anyósom ezen lovagol hogy őt szereti a legjobban a gyerek nem engem. A legrosszabb hogy már én is így érzem. Az ismerőseinek "bazárimajomként" mutogatja a gyereket... és amiket tanítok a neki mindenre azt mondja hogy az ő érdeme.

Mit tehetnék?

Vagy már mindegy?

0-24ben én vagyok a picivel,apuka reggeltől estig dolgozik.

Nagyon rosszul esik ez az egész. Olyanná válik a saját lányom anyósom közelébe mintha egy idegen nő lennék.

Ennyit jelent az hogy mamájától bármit "kérhet" és folyton ölben lehet?

Mit rontottam el?


2014. dec. 28. 20:07
1 2
 11/17 anonim ***** válasza:
27%
Mérlegelj!!! Mi a fontosabb? A gyorsan felnövő gyermeked, vagy az anyósod? Most úgy néz ki, hogy az utóbbi... ha a férjed is megsértődik, akkor tovább mérlegelhetsz. Mi a fontos, a lánykád szeretete, vagy a férjed sértődése? Jaj, ne butáskodj! Van azon az ajtón záááááár!
2014. dec. 28. 22:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/17 anonim ***** válasza:
100%

Kisgyerekként háromszor voltam kórházban. Mindháromszor pár percre felügyelet nélkül maradtam állatokkal és "dádáztam". Nekem se engedték, de gondolom dackorszak, mifene, dafke b...tattam egy kutyát, egy macskát meg egy pónit.

Levont konzekvenciák: a póni és a kutya ugyanakkorát tud harapni, ha ideges. A macska tud akkorát karmolni, hogy felhasítsa mélyen a gyerekbőrt. Az személyes szerencsém, hogy két mm-re ment a karma a szememtől és nem lettem vak.


Ja, illetve a teknős is nagyot tud harapni, de annak nem lett kórház a vége, csak én sírtam nagyon :)


Szóval tényleg kénytelen leszel beleállni a konfliktusba és legalább a gyerek testi épsége miatt meghúzni a határokat. Anyós sértődjön, ő épp hatalmi harcot játszik. A játszmából ő nem fog kiszállni, neked kell.

2014. dec. 29. 07:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/17 anonim ***** válasza:
100%

Figyelj!Csak egyet szeretnék Neked mondani(bármennyire fáj is de igaz!)

A férjed(vele együtt az anyósod is) nem biztos,hogy mindig a férjed marad,a gyereked viszont MINDIG a gyereked marad!


Ezzel a mondatban a fejedben tégy úgy ahogy jónak látod.

Remélem jól döntesz majd és nem akkor kapsz észbe mikor már teljesen elrontották és kezelhetetlenné tették a gyereked és mondjuk elhagy a férjed és ott maradsz egy ilyen gyerekkel.

2014. dec. 29. 08:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/17 anonim ***** válasza:
100%

Utolsó vagyok.

Csak azt akartam mondani,hogy Te neveled jól a babát,de ki kell állnod mindenképpen ez mellett ha kell akkor baromi nagy sértődések mellett is!

Boldog Új Évet Kívánok!

2014. dec. 29. 10:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/17 anonim ***** válasza:
100%
Szerintem nem normális az anyós.Takarítsd el az útból.De még jobb ha a párod intézi el.
2014. dec. 29. 17:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/17 anonim ***** válasza:
Nálunk apósom próbálkozott ugyanezzel. Nagyon hamar helyreraktam. Volt 1-2 hónap sértődöttség a részéről, pedig isten látja lelkem, még finom is voltam ahhoz képest amilyen idegállapotban voltam. Megmondtam neki, hogy nagyon szeretjük és szívesen látom egészen addig amíg nem szól bele a gyereknevelésbe. Ezek után simán kivettem a kezéből és elköszöntem tőle. A férjem is csak állt és kapkodta a levegőt. Eltelt egy kis idő és fontosabb volt neki az unokája mint a sértődöttsége és új alapokra helyezte a nagyszülőséget. Nem volt nagy beszélgetés utána, nem volt bocsánatkérés, csak lapoztunk. Az a baj, hogy abból amit írtál feltételezem, hogy anyósodnak úgysem lesz jó semmi amit csinálsz, mindig kötöszködni fog, szóval nincs veszítenivalód! Sok sikert!
2015. jan. 1. 20:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/17 anonim ***** válasza:
Leírtad az anyósomat és a helyzetemet! Annyit tudok tanácsolni, hogy idézőjelben fogd a könnyeidet, gyűjtsd össze és, amikor legközelebb pl. kutya gond van, állj oda és szólj a kislánynak, hogy nem szabad, nem bántjuk a kutyát! Anyósra rá se nézz! Ha megjegyzést tesz, szívd fel magad és közöld vele, hogy ez az én gyerekem és úgy nevelem, ahogy én akarom! A látogatásokat úgy ritkíthatod, ha egyszerűen nem engeded be! Aztán, ha szól legközelebb, hogy itt voltam, mond neki mosolyogva, hogy miért nem szóltál, hogy jössz? Nem voltunk itthon! Ha meg el akarja vinni, akkor kategórikusan jelentsd ki, hogy nem! Az én anyósom is bazári majmot csinált a lányomból, mutogatta úton-útfélen, azóta csak simán nem viheti ki a lakásból, mert nem engedem el vele sehova! Megteheted, te vagy az anyja, te szenvedtél vele a szülőágyon, senki más! De apával azért beszélned kéne, hogy vegye tudomásul, te és a kislányotok a családja!
2015. ápr. 23. 01:30
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!