Túl szigorú lennék és megkéne engednem?
Van egy 3 hónapos lányom. Hála Istennek tündéri jó baba nem sírós és nem kell kézbe venni őt. Elvan a játszószőnyegén kiságyába nyilván ha nincs dolgom én is mellé ülök és játszunk együtt. Anyós 2 km-re lakik tőlünk minden nap jön ahogy a munkája engedi valamikor 10 perce valamikor 4-5 órára. Ahogy belép az az első dolga,hogy a kezébe veszi a gyereket és szaladgál vele a lakásba,mint a mérgezett egér. Szóltam már neki 1000 szer,hogy tegye le úgy játszanak. Ilyenkor leteszi,de mondjuk ha elmegyek pisilni már megint a kezébe van. Ha már kicsit nyafog (nem sír) már mondja neki,hogy anyád letiltott rólad és nem vehetlek fel. Ezt minden nap eljátsza. Megy a sértődés stb. Úgy hondolom hogy ez majomszeretet és ezzel nem tesz jót a gyereknek és aláássa a tekintéjemet a gyerekem előtt. Jó,hogy még talán nem fogja fel,de azt biztos érzékeli,hogy anya kezébe nem lehetek mama viszont felvesz. A párom külföldön van,de szerencsére nagyon jó csapat vagyunk a lánnyommal úgyhogy nincs szükségünk senkire magyarul nem vagyok ráutalva. Azt viszont nem akarom,hogy ne jöjjön az unokájához, mert belebetegedne és jó ember,csak nem akarom,hogy belemásszon a működőképes nevelési stratégiámba.
Viszont már azon gondolkozom,hogy sza..ok bele az egészbe és hagy cipelgesse úgy ahogy akarja, úgyis olyan mint ha a falnak mondanám. Engednétek vagy nem?
Nekem anyukám hívta fel a figyelmem, hogy nem normális dolog, hogy egyfolytában kézben van a fiam. Ha elaludt szopi közben akkor a koromban aludt, mert ahogy letettem felébred és csak ordított. Észbe kaptam, hogy ez nem vezet sehová, megszokta hogy kell egyedül elleni, elaludni, nincs egész nap kézben. Most lesz egy éves. Tündéri kiegyensúlyozott kisfiú. Mindenkivel barátságos, jön bújik, játszunk együtt is sokat, de bármit megcsinálhatók mellette mert van két szabad kezem.Szeparációs szorongása még nem volt, sőt túlságosan is barátkozik mindenkivel. Szinte egész nap nevet, nagyon ritkán sír.
Most már azt mondom, hogy örülök neki, hogy hallgattam anyukámra, és nem kaphattam el az elején. Aki meg az ellenkezőjét állítja csak azért teszi mert ő ezt elrontotta és szívjon más is, hamár ő is szívott....
Te mondtad, hogy nem veszed ölbe. Ezt írtad: "anya kezében nem lehet". Ha ez nem azt jelenti, akkor biztos én vagyok a fogyi.
A gyereknevelés nem itt kezdődik, de ez az én véleményem. Te dugd össze a fejed a védőnővel és állítsatok stratégiákat, én meg nevelem úgy a gyerekem ahogy az anyai ösztöneim súgják. Most mesélhetnék neked a 4 évesemről, hogy milyen gyerek is, és, hogy mennyire nőtt a fejemre, de felesleges.
Mindenki úgy nevel gyereket, ahogy jónak látja. Te így, én úgy.
4-es voltam.
Szerintem kár ezen veszekedni. Egyik anyuka az "egész napos" kézben tartást tartja megfelelőnek, másik anyuka a leszoktatást. Az én kislányom szinte egész nap kézben volt, mióta megszületett. Mindig volt valaki aki fogta. Most már 7 hónapos elmúlt, és csak akkor kéredzkedik kézbe, ha van valami baja. Amúgy szeret a szőnyegen kúszni mászni. Lefoglalja magát. Tehát én ezt megkérdőjelezem, saját tapasztalatból, hogy akit egész nap fognak, dajkálnak babusgatnak, az egy hisztis kis emberke lesz.
Aki meg az ellenkezőjét állítja csak azért teszi mert ő ezt elrontotta és szívjon más is, hamár ő is szívott....
Neked meg majd a fejedre szarnak mert te leszel a mindent lehet anyuka nem csak szívvel kell nevelni,hanem ésszel is. Az nem anyának való aki csak nyalogatni tudja a gyerekét és inkább most szoktatom rá mint ,hogy 1 évesen a lábamba kapaszkodva hisztizzen
Másrészt, szerintem nagyon szégyelljétek magatokat. Kérdező, te feltettél egy kérdést, a neked nem tetsző válaszokra mindenféle bántó megjegyzést teszel. Én valószínűsítem, hogy itt nem azzal van igazából a baj, hogy sokat van anyósod kezében a gyerek, hanem az írásoddal ellentétben anyósoddal vannak gondjaid, csak jobb a gyerek mögé bújva áskálódni.
Utolsó te is gondolkozz már el, hogy milyen jogon és alapon alkotsz véleményt ismeretlenül.
Tényleg büszkék lehettek magatokra, hogy az a legnagyobb teljesítményetek a kisbabáitok körül, hogy sikerült pár hónapos korukra leszoktatni magatokról. Ez aztán a sikeres anya ismérve. :-)
Csak gratulálni tudok
Az az egy bajom van vele,hogy felülírja a szavam,ha nekünk így tökéletesen megfelel,akkor más ne akarja máshogy csinálni. És azért idegesít, mert ezt egy nap 10 percenként elkell mondani neki és fárasztó már.
A vitába pedig azért mentem bele,mert rosszul esett,hogy mások azért tartanak rossz anyának,mert nem a kezembe van egész nap a gyerek,hanem mondjuk mellé fekszek. Ezért nem fog szeretni a gyerekem? De én vagyok a hülye,hogy vadidegen emberektől kérek tanácsot és nem a szomszédtól aki látja a mindennapjainkat.
Most beállítottak egy szívtelen,rideg anyának aki leszarja a gyerekét,pedig ez nem igaz.
Köszönöm a válaszokat még nektek is és mindenkinek megy a zöld kéz!
Végigolvastuk a kommenteket is és alig térünk magunkhoz... Igaz, még csak fél éves a kislányunk, és "kezdő" szülők vagyunk, de nem bírom ki, hogy ne írjam le a véleményem nem csak a Kérdező problémájáról, hanem a kommentelők írásairól is.
1. Szerencsésnek tartalak azért, kedves Kérdező, mert van egy nagymamátok, aki a közelben lakik, jó ember, sokat és szívesen van az unokájával! (sajnos mi már csak egy nagypapával tudunk "szolgálni" a kislányunknak, aki nagyon sokat van távol)
2. Azt gondolom, hogy a kislányod tud különbséget tenni az emberek között, tudja kinél mit és hogy szabad megtenni és kinél milyen szabályok játszanak. Mindenképp nyugodtabb napjaid lesznek, ha hagyod, hogy a Mama és az Unoka úgy játsszanak, mókázzanak, ahogy nekik épp jól esik. Hagyd, hogy szabadon együtt legyenek, ne korlátozd Őket. Így Ők is tejes szívvel, boldogan, feszültségmentesen töltik együtt az idejüket, kialakul köztük egy olyan kapocs, amiért én a fél világot odaadnám, ha megadhatnám a gyerekemnek.
3. Sokkal jobb lesz a hangulatod, ha mosolyogva, duzzogás nélkül tudtok beszélgetni mondjuk egy kávé mellett a Mamával amíg a Pici alszik és sokkal előzékenyebb, segítőkészebb lesz, Ő is, ha neked lenne szükséged a segítségére. Főleg, hogy a párod nincs itthon minden pillanatban.
4. Amíg úgy érzed, hogy minden rendben van a Kicsivel és veled is, kiegyensúlyozott napokat éltek meg, addig nincs gond, jól csinálod amit csinálsz és magasról kakálj minden olyan kommentre, ahol az anyaságod, hozzáállásod firtatják, korlátoznák a láthatást a Nagyinál stb. Akik meg a ridegtartás szót le merték írni, azoknak pedig... hagyjuk is, még a végén vulgáris leszek!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!