Túl szigorú lennék és megkéne engednem?
Van egy 3 hónapos lányom. Hála Istennek tündéri jó baba nem sírós és nem kell kézbe venni őt. Elvan a játszószőnyegén kiságyába nyilván ha nincs dolgom én is mellé ülök és játszunk együtt. Anyós 2 km-re lakik tőlünk minden nap jön ahogy a munkája engedi valamikor 10 perce valamikor 4-5 órára. Ahogy belép az az első dolga,hogy a kezébe veszi a gyereket és szaladgál vele a lakásba,mint a mérgezett egér. Szóltam már neki 1000 szer,hogy tegye le úgy játszanak. Ilyenkor leteszi,de mondjuk ha elmegyek pisilni már megint a kezébe van. Ha már kicsit nyafog (nem sír) már mondja neki,hogy anyád letiltott rólad és nem vehetlek fel. Ezt minden nap eljátsza. Megy a sértődés stb. Úgy hondolom hogy ez majomszeretet és ezzel nem tesz jót a gyereknek és aláássa a tekintéjemet a gyerekem előtt. Jó,hogy még talán nem fogja fel,de azt biztos érzékeli,hogy anya kezébe nem lehetek mama viszont felvesz. A párom külföldön van,de szerencsére nagyon jó csapat vagyunk a lánnyommal úgyhogy nincs szükségünk senkire magyarul nem vagyok ráutalva. Azt viszont nem akarom,hogy ne jöjjön az unokájához, mert belebetegedne és jó ember,csak nem akarom,hogy belemásszon a működőképes nevelési stratégiámba.
Viszont már azon gondolkozom,hogy sza..ok bele az egészbe és hagy cipelgesse úgy ahogy akarja, úgyis olyan mint ha a falnak mondanám. Engednétek vagy nem?
Ez jó! :) Nevelési stratégia egy 3 hónaposnál. Nem azért van el, mert Te úgy nevelted, hanem mert ilyen a természete. Majd jön a szeparációs szorongás, kiváncsi leszek akkor is ellesz e egyedül a kislányod. KIcsit zordnak hangzik az is, hogy "anya ölében nem lehet, de a mamáéban igen". Ha már most a tekintélyed miatt aggódsz, elég szemellenzős lehetsz.
Egy csecsemőnek és később egy nagyobb gyereknek is, kell a testi kontaktus a szülőjével, az ölelés, a ringatás, az egészséges testi lelki fejlődéséhez.
A fiam 1,5 éves koráig az ölemben aludt el. Képzeld túléltem, sőt én spec imádtam, ő pedig már 4 éves és egyedül alszik az ágyában, 2 éves korától a jó éjt puszi után. Ezek az idők nagyon gyorsan eltelnek. Majd ott leszel a kamasz gyermekeddel és azt veszed észre, hogy nem tudod megölelni és ő sem tudja, ogyan is kéne kifejezni a szeretetét. Mert nem tanultátok meg.
Bocs, hogy ilyen mélyen belementem.
Anyósod pedig nem árt vele, ha felveszi. Lehet, hogy csecsemő még a lányod, de nagyon hamar megtanulják, hogy kivel mit lehet. Nagyival ezt lehet, anyával pedig mást.
CSak pár hónap múlva majd ne írt ki az a kérdést, hogy "a lányom miért szereti jobban a mamát, mint engem? A mámát mindig ölelgeti, engem nem, mi lehet a baj?" Ok? :)
egy 3 hónapos babának kell, hogy kézben legyen, ölelgetve, szeretgetve legyen, na csak mellette üljön az anyja. ez már inkább ridegtartás... mama meg a másik véglet.
szerintem mind a kettő totál nem normál és ne haragudj, hogy ezt írom, de ez nem nevelés, ennek köze nincs a neveléshez!
borzasztó olvasni, hogy "anya kezébe nem lehetek" és ezt te írtad le! szörnyű. 3 hónapos babánál... :(
első körben az anyósodat nevel meg .-)))
heti 2 nap pont elég unokázni de akkor maradjon 2-4 órát
és akkor nem szólj bele
a gyereket még ráér megnevelni
am meg majd megszokja h anyával ezt van a nagyival meg más
Nagyon nem vagyok híve az örökös hurcibálásnak, kézben altatásnak, szerencsére a kölök sem. :)
Természetesen kell a közelség a babának és az anyukának is, de nem 0-24-ben. Meg lehet találni azt az arany középutat, ami mindenkinek jó.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!