Nem tervezett babánál kinek hogy reagált a családja, környezete?

Hát anyám ha 5x nem mondta el a terhesség alatt,hogy miért nem vetettem el,akkor 1x se.Apámék mondták,felelőtlenség,de sose mondták,hogy vetessem el,pedig akkor még rossz viszonyban voltunk.

Részünkről tényleg felelőtlenség volt megtartani,mert én épp szakképzésre jártam,páromat leépítés miatt kirúgták.De úgy voltunk vele,hogy hát majd lesz munka neki hamar.Hát nem így lett...Én 21 voltam,párom 31,ezért az ő kora miatt sem fordult meg az abortusz bennünk.Hát aztán mire a kicsi született,elkezdődött egy tanfolyam,így ha kevéske bevétel is,de abból volt.Mi mindent megkaptunk szüleimtől(elváltak),anyutól tesóm után ruhát milliónyit,mivel a hugi is 6 éves (lányom már 2),apuéktól meg pelenkákat meg mindent.Első fél év volt nehéz eléggé,mert a tanfolyam pénz nem volt sok,aztán hálisten hamar talált munkát pátom,azóta is szorultunk segítségre családi okok miatt,de élünk,virulunk,nem éhezünk.

Mások nem reagáltak sehogyan sem,mindenki azt mondta majd lesz valahogy,mások is megoldják rosszabb helyzetben is(nincsen hitelünk,se autó,se semmi ilyesmi,szóval úgymond full nullán voltunk).Aztán végülis lett kis tartozásunk társasház ügyben,de már visszafizettük azt is szépen lassan.

Persze utolsó csak ha mint az előtted író pénzre lesz szüksége akkor lesz hozzá közük ugye?

Az a lényeg, hogy szülők elé már kész tervekkel álljatok, hogy lássák a hajlandóságot is.