Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Az anyaság nehéz oldaláról...

Az anyaság nehéz oldaláról miért nem beszél senki?

Figyelt kérdés
Gondolok itt arra, hogy amíg nem voltam anya, addig ha anyukákkal beszéltem akkor max csak annyit meséltek, hogy éjszaka keveset alszanak, fáradtak. Arról nem beszél senki, hogy milyen érzés az, amikor egyedül vagy egész nap a picivel és ordít, és nem jó semmi, és már nap végére fáj mindened és alig van türelmed. Amikor legördül egy könnycsepp, vagy totál kiborulsz és bőgsz, amikor leteszed végre aludni. Attól félünk, hogy rossza anyának gondolnának minket? Mert mindenki más olyan erős és soha nem hagyja el a türelme, az ereje? Attól félünk, hogy ha erről beszélünk, akkor a másik anyuka furcsán néz majd ránk, mert ő bizony nem érti ezt meg, nem érzi át? Az anyaság egy csodálatos dolog és imádom, amikor rám mosolyog vagy csinál valami új dolgot, ahogy látom fejlődni, de nem csak ebből áll. Sajnos eddig furcsa volt számomra, ha szülés utáni depresszióról hallottam, de most már értem. Könnyű depresszióba zuhanni ilyenkor és sokszor csak egy hajszál választ el tőle, ha nem lenne néha az ember mellett egy társ vagy egy segítő kéz. Írjatok anyukák, ti hogy élitek ezt meg?

2014. aug. 28. 09:12
1 2
 11/17 anonim ***** válasza:
87%

Én még igazán a szüleimnek, barátaimnak se merek erről beszélni, mert már többször megkaptam, hogy akkor minek szültem...

Bizony a mai napig állítom, hogy ha tudom, hogy szülés után rögtön egyedül maradok és egyedül kell felnevelnem a lányom, akkor soha nem vállalok gyereket.

Én azokat nem irigylem, akik mellett ott a párjuk, mert megoszlik a teher és egy idegőrlő nap után a biztonságot adó karjába bújva feltöltődhetnek, a gyerekre is felváltva tudnak vigyázni, amíg az anyuka elszabadul pár órára feltöltődni.

Nekem ez mind nincs meg és emiatt már gyűlölöm az anyaság terhét, mert egyedül, segítség nélkül egy kényszerű bilincs, amiből nincs menekvés :(((

2014. aug. 28. 12:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/17 anonim ***** válasza:
52%
*elírtam, épp, hogy azokat irigylem, akiknek ott a párjuk.
2014. aug. 28. 12:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/17 anonim ***** válasza:
100%

Szerintem az emberek nem szeretik kibeszélni ha valami annyira rossz. Amúgy én is ezt tapasztaltam amit írtál a kérdésedben. Senki nem beszélt a hasfájásos időszakról, aztán mikor eljött nálunk ez a korszak, akkor már persze mondta mindenki, hogy húúúú mennyit szendvedtek ők is , mi mindent próbáltak. De odáig csak a mikor lesz nálatok is baba kérdések jöttek..... Meg csak a pozitív dolgokról.

Én sem szoktam nagyon panaszkodni, de úgy érzem őszintén elmondom, ha kérdeznek, hogy hasfájós és miket próbálunk tenni ellene stb. még akár tanácsot is adhatnak.

2014. aug. 28. 13:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/17 A kérdező kommentje:

11-es válaszoló, nagyon sajnálom és valamennyire tudom, hogy hogyan érezhetsz, bár nem teljesen hasonló a szituáció. Apuka nálunk rengeteget dolgozik, így korán reggel elmegy és késő este(sokszor mikor már túl vagyok a fürdetésen, esti etetésen, altatáson) jón haza és akkor meg már hullafáradt. Egész nap egyedül egy ordító gyerekkel nagyon nem könnyű. Sokszor azt érzem, hogy legalább csak 5 percre kivenné valaki a kezemből... Sajnos még a szülők, a rokonok és a barátok sem a közelben laknak. Biztos jó annak, akinek hazaér a párja emberi időben és utána ő játszik a picivel, vagy segít a fürdetésnél, vagy járkál vele, teljesen mindegy mit csinál, amíg anyukának van egy kis ideje másra is...Sokszor jól esik egy kis házimunka vagy sütni, főzni, csak egy picit mást.

Utolsó válaszoló. Igen, pont erre gondoltam, hogy ilyen részletekről nem esik szó és amikor találkozom ugyanazokkal az anyukákkal már most, amikor megvan a baba, mondják, hogy ja igen nekik is így volt(pl egész nap sír, hasfájós, nem alszunk semmit) és akkor megnyílnak, hogy milyen nehéz is volt ez az időszak... Az egyik legcsodálatosabb dolog, de a legnehezebb is!

2014. aug. 28. 14:06
 15/17 anonim ***** válasza:
én szívesen mesélek a nehéz oldaláról bárkinek, nekem mindkét lányom extra sírós, nemalvós, később "hiperaktív" mindenre felmászós, őrülten pörgős volt kb 2 éves korig. 1,5 év van köztük. Én az elmúlt években vagy 20 évet öregedtem...depresszió?? hahhha arra nekem nem volt időm! De tudod mit? Bármikor újracsinálnám mert van két egészséges gyönyörű gyermekem és ez a lényeg!
2014. aug. 28. 14:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/17 A kérdező kommentje:
Igen, valószínű pár év távlatából én is pontosan ezt fogom mondani! Sőt biztos!!!
2014. aug. 29. 09:01
 17/17 anonim ***** válasza:
Kedves 11- es, mintha én írtam volna ezelet a sorokat. Iszonyatosan nehéz szituáció! Kiút mindig van, ha pedig inkább negatívan gondolsz a picire, és úgy érzed, nélküle boldogabb vagy, akkor főleg. Ha gondolod, írj priviben:)
2014. nov. 19. 22:10
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!