Segít a párod a baba ellátásában, foglalkozik vele eleget? Vagy csak keresi a lehetőséget, hogy minnél hamarabb elaludjon és ő tegye a dolgát tovább?

Nálunk segít, de azért meg kell kérnem rá mindig. 13 hónapos, és hát azért mostmár kezdenek "összehangolódni" :)

Esténként (6 körül) apa megkapja mindig, én pedig elmerülök fél-egy órára a habos fürdőkádban. Ennyi igenis jár nekünk is!

Nekem a kicsit (10 hónapos) ő szokta esténként eleltatni. Amikor a nagy kicsi volt, akkor sokat dolgozott, vagy sokat volt külföldön munka miatt, úgyhogy most bepótolja, ami akkor kimaradt.

De mindent megcsinál, amire megkérem.

Nekem nagy szerncsém van a párommal,imádja a gyerekeket,bármikor bármit megcsinál,alig várja hoyg foglalkozzon a babával kezdetektől (most 7 hós).

Az elején azért nálunk is volt egy kis fennakadás,ugyanis a férfiak nem tudnak nagyon mit kezdeni a picike babával,és ha leszólod vagy erőszakoskodsz vele akkor annál kevésbé fog segíteni,mert nem fér bele az önérzetébe.

Szerintem így csináld:

Először is lassn és türelmesen,fő a fokozatosság. Amikor valamit csináltok a babával,akkro hívd oda,hogy nézze csak meg ti ketten ezt hogy szoktátok. Mindig mondd neki hoyg mit miért kell,szabad vagy nem szabad,hogy neki is legyen "tudása",mert ettől megjön az önbizalma a babához. Aztán ha ez ment egy hétig,akkor utána szólj neki,hoyg most valamit legyn szives csináljon már meg,fogja már meg,szórakoztassa már addig amíg pl te elmész mosdóba stb... És így apránként,ezt egyre gyakrabban. Mindig ossz meg vele minden infót,amit tapasztaltál a babával kapcsolatban,vagy amiket csináltatok együtt,hogy tudja ő is,hogy miket lehet vele csinálni.Beszélj előtte sokat a babához,hogy lássa nem ciki beszélni eg ycsöppséghez még akkor sem ha ő esetleg még nem igazán reagál rá semmit. Hidd el,meg fog jönni az önbizalma a babához.

Nem lehet, hogy csak így érzed?

Én is így éreztem az elején (kb. 2 hónapig)... szerintem a hormonok miatt... Meg ugyebár neki is új volt az egész... Velem is más helyzetbe került, és ott volt a kis jövevény.

Egyszer azt mondta, hogy néha úgy csinálok, mintha csak a baba lenne. Rájöttem, hogy ő is vágyik odafigyelésre.

Mióta másként látom ezt az egészet, azóta - gondolom - én is másként viszonyulok hozzá, ő pedig egyre többet segít.

Hajrá Nektek is!

Férjem a munkája miatt sajnos keveset van velünk. De amikor itthon van abban a pár napban igyekszik mindent bepótolni. Ő fürdet, időnként etet, és rengeteget játszik kislányunkkal. Ennek ellenére már a második, harmadik napon kezd eltelni vele, átadja nekem, mert ő filmezni szeretne, vagy amint sírni kezd már adja is hogy : "majd anya megnyugtat". Ezek még beleférnek a tűréshatáromba, mert látom, hogy rajong a lányáért, csak épp a türelme kevés.

:))

Nalunk pont a ferjemnek van sokkal tobb turelme. Sosem zavarja a baba, igaz eleg keveset is sir a kisfiunk. A ferjem vallalkozo, s nagyon sokat dolgozik, s ha epp itthon dolgozik az irodaban, s hallja sirni a kicsit tobb mint egy percig, akkor tudja hogy nem mentem oda hozza, igy o veszi fel. Azonkivul hetvegenkent reggel koran kihozza a halobol, hogy en tudjak aludni. Olyankor vele van, mig en pihenek. Felajanlotta, hogy neha o eteti meg ejjel, de azt nem fogadtam el, neki koran kell kelnie.

En mindig szepen meg szoktam kerni, hogy ezt vagy azt nem tudna-e megtenni a babaval, kedvesen, s szinte sosem mond nemet. Probald ugy, hogy: nem szeretned ezt most te csinalni a babaval? Igy ugy jon ki neki, mintha o akarta volna furdetni, ringatni, pelusozni, vagy amire epp megkerted.