Mit tennétek a helyemben? A 15 honaps fiamal és a férjemel nemrég költöztünk egy panellakásba, de azalatunk lakó idős házaspár (főleg a férfi) nemtudja megérteni, és elviselni hogy a gyerek dobálozik, zörög, futkos?

Szia!

Mi 4.-en lakunk, legfelső szint. Alattunk kettővel, a 2.-on egy 70 év körüli nyanya lakik, a 40-50 éves fiával,aki rendszeresen a lépcsőházban cigizik, és nem lehet elkapni, hogy leordítsuk, mert sunyi módon este teszi ezt, mire odaérek, meg már rég bement a lakásba.

Közben a szag a mi lakásunkba szivárog. Már kiírtuk, hogy ne a lépcsőházban dohányozzanak, 2 hétig semmi, aztán újrakezdi.

Mindenki utálja őket. És ami a poén, hogy ha a széket elhúzukk, leejtünk valamit, már dübög felfele! Alattunk egy fiatal pár lakik, a nyanya azt hiszi, hogy ők csinálják... A fiatal párt szerencsére nem zavarjuk, de lépni akarnak innen, bár ők albérletben vannak, mi meg hitelre vettük a lakást. De ha tehetném, én elköltöznék kertesházba!!! mert ez így nem normális. És az az egészben az elszomorító, hogy szinte mindenhol vannak ilyen helyzetek, szóval másik panel sem megoldás, csak kertes ház (ahol én 20 évig laktam, és nem tudtam megbecsülni... :S). Szóval, ha jóban vagy anyósodékkal, költözzetek, a lakást meg kiadhatnátok albérletbe. Ha maradtok, pirítsatok rá az öregre, sajnos az "ilyet" nem lehet tisztelni, akkor meg már durván oda lehet mondogatni, ha nem ért a szép szóból. Bár ez sem megoldás, de legalább a felgyülemlett agressziót ki lehet élni az ilyen embereken.

Azt még nem is írtam, hogy ami picink fél éves és még nem jár, nem dobál .. :)

Mi még gyermektelenül költöztünk a mostani lakásunkba. A tömbben szinte csak idősek laknak, éppen ezért nyugis kis ház, ezért költöztünk ide. Aztán terhes lettem, nagyon kedvesek és érdeklődők voltak a szomszédok, sőt segítőkészek. Kislányom még csak 5 hónapos, de már előre félek én is a hasonló helyzetektől. Így is előfordult már párszor, hogy az alattunk két emelettel lakó megkérdezte, hogy jobban van e már a pici, mert hallották hogy nagyon keservesen sírt (nagyon hasfájós volt). Eddig még rosszindulatú megjegyzést nem kaptunk, látszólag megértik milyen is egy gyerek.

Szerintem is inkább az öregekkel kéne dűlőre jutni. Ha szép szóval nem megy, akkor durvábban. Anyósékhoz költözés?-én személy szerint el vagyok anyósommal, de anyámékhoz sem költöznék vissza nem még anyóshoz! Pedig imádom anyámat, és nem is az a beleszólós fajta, de szerintem az efféle összeköltözéseknek előbb-utób nincs jó vége.