Anyukák, ti is magányosan mentek mindenhova a babátokkal? Nem zavar titeket? Mit lehetne tenni? Hogyan?

Így már értelek :)

Magamból indulok ki, nem szeretem a kötöttségeket és kisgyerekkel már megvan egy kötöttség, nemhogy valakivel megbeszélni egy találkozót, akit nem is igazán ismersz. Aztán ha mégse szimpi kellemetlen mindig valami kifogást keresni pláne ha egy lépcsőházban laktok.

Csináld úgy, hogy többször találkoztok lent, ne az legyen a lényeg, hogy együtt menjetek le sétálni, hanem mikor ők is lent vannak ti is :) remélem érthető, tehát nem az hogy akkor 10-kor induljunk le, hanem tudod mikor mennek és ti is arra mentek. Aztán ha a gyerekek jól elvannak, akkor úgyis látja az anyuka, hogy van értelme többet is találkozni, pláne ha közbe jót dumáltok :) csak elsőre te is idegen vagy neki és távolságot tart, de ha így megismer kicsit akkor már jobb lesz.

Én sem azonnal megyek sétálni másokkal, hanem lent összefutunk, de nem beszéljük meg, aztán már megbeszéljük mert összeismerkedtünk és a gyerekek is jól kijönnek.

Legyél nyitott, de ne tolakodó.

Szia! Igen, en is mindenhova egyedul megyek a gyerkocokkel.

A regi barataim elkoptak, dehat ertheto is. En ket kicsivel nehezen tudok alkalmazkodni masokhoz, es hat nekik sem konnyu. Nekem mindig idore kell lennem valahol; behatarolnal az evesek, a delutani alvas, este a vacsi-furdetes. Hat szoval okoz nemi maganyossagot az anyasag, sajnos.

Persze a jatszon lehet baratkozni, nekem ezzel kapcsolatban azert eleg pozitivak a tapasztalataim, merthogy altalaban kedves anyukakkal szoktam talalkozni. Inkabb az a problemam, hogy feluletes beszelgetesek alakulnak ki, amik lekorlatozodnak a baba temara. Tudod, a szokasos: szoptatas, ejszakai ebredesek, szobatisztasag, ovi, tesofeltekenyseg stb.

Legalabbis nekem uj, igazi baratsagra nem sikerult szert tennem. Sajnos. :(