Többgyermekes anyukák, Ti hogy csináltátok? Megosztjátok velem a tapasztalatokat? Ugye nem is lesz rémálom?

Szerintem alapból fontos, hogy ne engedd, hogy mások "riogassanak", mert a Te hozzáállásod a döntő, vagyis inkább a tiétek a pároddal. :o)

Ha ti azt sugározzátok magatokból, hogy jön a kistesó, és ez mennyire szuper lesz mindenkinek, akkor a nagy is örülni fog, meglátod. (Ha viszont a bizonytalanságot és az aggodalmat látja rajtatok, akkor ő is nehezebben fogadj majd...) Ha mindenképp másokhoz akarod "hasonlítani" magatokat, akkor olyankokat keress, akiknél "jól megy", hoszen két gyerek még nem is annyira sok, van ahol 3-4-5 is van, úgy, hogy jól vannak, és nem diliznek be...

Nálunk is két baba van (eddig), 23 hó a különbség, a kicsi 4 hós éppen, mi nagyon szeretjük. Ami tényleg nehéz, nekünk is két szobánk van. MI a szülés előtt egy hónappal költöztünk ki a másik szobába, így a nagy azóta egyedül alszik (Ezt nekem is tanácsolták, hogy a baba születésekor semmilyen más "nagy változás" ne legyen neki, és ez nálunk is jól bejött így)

Ha a kicsi is átalussza majd az éjjeleket 8eddig nem mutat ezirányú törekvést :o) , akkor őt is betesszük a gyerekszobába.

A szopi miatt ne aggódj. Én is terveztem a tandemszopit, de amikor 6,5 hónapos terhes lettem, akkor a lányom elválasztotta magát (ilyenkor megváltozik a tej íze), szóval lehet, hoyg nálatok is ez lesz, ha meg nem, akkor marad a kötelék, szerintem ez nem probléma.

Az hogy izgulsz, hogy milyen lesz, normális szerintem, de félni nem kell. Készülj, hogy lesznek nehéz pillanatok/időszakok(de ilyenek egy gyerekkel is voltak/vannak!), szerintem kettővel szuper!

Minden jót nektek!

Ne foglalkozz a riogatókkal,ilyenkor csőstül öntik az ember nyakába,h majd meglátod,jaj de nehéz lesz,nem irigyellek és hasonlókat.

4 gyerekünk van, a kicsik ikrek,a korkülönbség 2 év,és 1,5 év.Nem bántam meg soha kis korkülönbséget,nagyon jól eljátszanak-7, 5 és fél és 3 és fél évesek-.Az,h bírod-e,egyedül tőled függ.Én sokkal könnyebben bírom mint amikor még csak egy gyerek volt...aki türelmes,nem idegbajos,és annyit vár el a gyerekeitől amire azok képesek,nem fog idegösszeomlást kapni.Én általában egyedül vagyok a gyerekekkel,mert apa későig és sokat dolgozik,de jól elvagyok.Sokat játszunk,eljárunk mindenfelé,és még a hobbimra is jut idő.Aki ismer,tudja,h nem megjátszom,valóban jól érzem így magam.Eleve nem vagyok panaszkodós,önsajnálós,pesszimista típus,ez is sokat segít.Sok-sok türelem kel,de hidd el,menni fog.A hajam égnek áll mikor látok az utcán egyik kezével babakocsit toló,másikkal egy gyereket ráncigáló,üvöltő anyukát,mert általában kis önuralommal és sok türelemmel + normális neveléssel megelőzhető ez.Én pl gond nélkül járok a négy gyerekkel bevásárolni pici koruk óta,és van aki eggyel sem mer elindulni.

Nem magamat akarom fényezni,nagyon messze vagyok a tökéletestől,ajaj:)),csak meg akarlak nyugtatni,h a több gyerek nem feltétlenül jelent idegroncs anyukát.

Ja,még annyit,h amikor a kedves öreg nénik meglátnak a négy gyerekkel és elkezdik mondani lesajnáló hangsúllyal,h "Nem irigylem!",azt szoktam válaszolni,h pedig irigyelhet,mert van négy gyönyörű,egészséges gyerekem.:))

dejó, tisztára erőt merítettem a második válaszolóból:)

én csak néha akadok ki mikor amúgy is rossz napunk van, de ez meg nem függ a gyerekszámtól:)

Nekem 2 hós a kicsi és 25 hós a "nagy".12 hetes terhes voltam mikor elhagytuk a szopit.Igaz nekünk helyette sajnos bejött a cumisüvegből tápszer vagy tej dolog, egy pár éjszaka nyügösködött és sétálgattunk vele, de belenyugodott h nincs cici.

Én is ezt még azelőtt akartam hogy jön a kicsi, mert féltem h akkor törést okoz neki a dolog.

A kiságyából se költöztettük ki mert próbálkoztunk de nem ment és egyre telt az idő és nem akartuk hogy vagy a mi ágyunkba szokjon vagy azt lássa h a kistesó miatt ki lett taszitva a kiságyából.:)

Igy inkább vettünk egy másik rácsoságyat a kisbabának.

Egyébként ne aggódj, mert én nem hittem el de a második babák vhogy tényleg nyugisabbak és könnyebb velük (vagy csak az anyukák rutinosabbak addigra? ).

Nekem a kicsi, a lányom, eszik, alszik, semmi baja sose...a fiam hasfájós volt, tejem se volt ugy ahogy kellett volna eleinte, alig aludt szóval nehéz volt.

Illetve azt megszokni hogy állandó készültség az életem és sose alszom ki magam (az én férjem is keveset van otthon, ha itthon van akkor se ő kel a gyerekekhez).

Most a második babánál ez olyan természetes már, hogy teljesen jól elvagyok 2x részletekben történő kb.5 -6 óra alvással.:)

Szóval ne aggódj előre, szerintem megoldod és nagyon fogsz örülni hogy újra babázhatsz :) Legalábbis én pl. nagyon örülök neki :)))

2. vagyok.

Nálunk a négyből egy sem volt hasfájós,és különösebben kezelhetetlen sem.Persze nem egyformák,de nem volt köztük,aki "megbosszulta" volna a többi normális viselkedését.:)))

Amikor a 2. gyereke született,az 1. 1,5 éves volt,szopival aludt még el.Amíg kórházban voltam,simán aludt anélkül.A kicsi születése után még fél évig tandemszopiztak.:)Fantasztikus élmény.:))

Na most egy kicsit megnyugodtam. Én is most várom a 2. babánkat. A "nagy" most 14 hónapos, 22 hós lesz mire megszületik a kicsi. Mikor kiderült, hogy újra terhes vagyok, napokig letargiába kerültem,(nem tervezett baba), pár nap kellett mire lenyugodtam. Nekem is az a legnagyobb félelmem, hogy nem fogok elbírni 2 gyerekkel. De majd lesz valahogy.

A második válaszoló előtt le a kalappal!!