Gyermeketek mennyi idős koráig rendeltétek alá magatokat, dolgaitokat?

Szerintem olyan 1,5 éves korától könnyebb a dolog. Amikor már nem kell folyamatosan fogni a kezét és mögötte állni, hogy elesik, lényegesen könnyebb a helyzet.

Nekem két fiam van, egészen más természetűek, egyik sincs el nagyon, de úgy szoktam, hogy mondjuk reggel játszok vele(ük) egy jó órát és utána megyek főzni. Olyankor nekik is kicsit elég belőlem. Ugyanze d.u. Jó 2-2,5 órát szoktunk játszózni, csavizni, utána ha feljövünk, van majd' 1 órám az otthoni teendőkre. Az más kérdés, hogy este úgy dőlök az ágyba mint a krumpliszsák, de ez van.

Szépen lassan meg kell tanítando az önálló játékra és követlej meg bizonyos dolgokat, amiket mondjuk nekik nem lehet. Ilyen pl. nálam a pisilés. Megőrülők, hogy egy pisinyi időt nem hagytak békén. Aztán rászoktam arra, hogy addig beletettem a kiságyba a kicsit , s egy idő után megtanulta.

Hogy komoly nagytakarítás mikor lesz, azt nem tudom. Ja, de. Majd amikor visszamegyek dolgozni, és szabadságot veszek ki , a kicsik meg oviba lesznek. :-) Ezt én úgy szoktam, hogy mindig azt csinálom, ahol a ház ég. Pl. most a fürdő fog következni, de jó lenne egybe letudni az egészet, nem napi fél órás - órás ütemezéssel.

Magamat nem érzem elhanyagolva, mert reggel korábban kelek, mint a gyerekek (6-kor) és fél órám van kávézni, felltözni, ha különösebb program van, akkor még sminkelek is. Próbálok nem csak farmerben menni, de játszótérre akkor sem fogok tűsarkúba menni, ha más "elanyásodottnak" nevez. :-) Havonta egyszer kozmetikus. Gyerekek előtt még havi egy műköröm is volt, de az már sehogy nem fér bele.

Szórakozás, háát, az bizony ritka. :-( Gondolom ezen a téren nagy változás nem lesz, mivel nincs segítségem.

Az én 11 hónaposom is teljes állást igényel, napi 2x 30 percet alszik csak, ha szerencsém van.

Amikor még pici volt, párszor próbáltunk alárendelni és kimozgultunk vele, de annyira nehéz volt, hogy inkább nem akartam menni sehova. Olyan 6 hónapos korától már egész jól ki lehet vele mozgulni, már ő is élvezi ezeket az akár 6-8 órás távolléteket (megyünk boltba, kirándulni, rokonokhoz), de azért ez is csak mértékkel.

Én azt vettem észre, hogy ahogy nő csak még jobban igényli a foglalkozást. Tényleg berakni a mosást még csak-csak van időm, de kiteregetni esélytelen. Mostanság kezdem megtalálni az egyensúlyt és tudok mellette végezni némi házimunkát, miközben ő ott sertepertél körülöttem.

Önmagam "kényeztetésére" még egyáltalán nem volt idő, félévente egy fodrász és ennyi. Szerintem most már nem is lesz úgy idő rá mint előtte. A feladat most már egy újfajta rend kialakítása, egy új egyensúly. Ahol a gyerekeddel is vagy de magaddal/háztartással is foglalkozol. Igyekszem őt bevonni a tevékenységeimbe, így úgy érzem őt sem adom fel de én is tudok haladni.

Érdekes kérdés.

Én mindig is azt mondtam, hogy attól még, hogy gyerekem lesz, nem szeretnék igénytelen, Férjével nem törődő, kuplerájos, trehány nő lenni.

Kicsinek kevesebbet volt el egyedül, nem sokat aludt és nyűgös, hasfájós volt.

Idővel rászoktattam, az egyedüllétre is, de ez csak másfél éves korára jött el. :D

Addig ha dolgom volt, állandóan hívogatott, kérte, hogy játsszunk.

Szívszaggató volt és nehéz, de muszáj megszoknia, hogy egyedül is kell játszania. Nagyon kell a fejlődésének és nekem is . :D

Mostanában már segít, Ő is port töröl, porszívózik, vagy addig rajzol, pakolássza a játékait, jön velem, mondókázunk, énekelünk, beszélgetünk, hintázik, vagy néha néha tvzik kicsit.

Olyan is van, hogy ha reggel nincs időm, amikor leteszem aludni, akkor takarítok ki és nem is zavarja a porszívó.

Egyszerűen ha dolgom van, azt el kell végeznem, ha hisztizik, akkor is. Meg kell tanulnia, hogy egy nap nem csak játékból áll, ráadásul elég tisztaságmániás vagyok, kutyánk is van, mindig lábat törlünk Neki, de a szőre hullik, így naponta, két naponta takarítok. :(

Én is 6-7 körül kelek, tornázom DVD-re, 20 percet, majd megyek futni, sétálni a kutyámmal.

Ha kel a lányom, jön a reggeli rutin. Mindenre van idő még kis sminkre is, nekem fontos. :)

Ha kell együtt főzünk, sütünk, imád kóstolgatni, szórni, önteni, vagy a saját kis konyhaeszközeivel játszik addig. :)

Eddig 4x aludt a maminál, akik a szomszéd házban laknak, akkor mozizunk, étterem, stb.

De a napirendje is jó, mert marad időnk romantikázni.

Este 8-kor fekszik, és ugyan éjjel néha fel fel riad, de visszaalszik egyből. Reggel 7-8 felé kel és délben is alszik két három órát. :)

Sokat sétálunk, kutyázunk, festünk, rajzolunk, bohóckodunk, játszózunk, mondókázunk, beszélgetünk, tanítgatjuk, stb. :)

Szóval szerintem nem hagyd, hogy ne legyen magadra időd. :)

Tudod én úgy vagyok ezzel, hogy amíg alszik, na az az idő csak az enyém!! Minden munkát, még a vásárlást is a lányommal végzek és amíg alszik, az nekem a pihi!!!

A kicsinek is jobb, ha egy kipihent anyuka várja alvás után. :)

Ha nayafi van, nyafi van és megszokja majd, hogy amit meg kell csinálni, azon jobb együtt túlesni. :))

Nekem két éves lesz májusban. :)