Apa börtönben, anyuka babá (kk) al otthon. Más is van ilyen helyzetben?

Hoppá!

Az én férjem nem börtönben volt, hanem külföldön (Amerikában) dolgozott egy évig! Ebből a szempontból a lényeg ugyanaz, hisz onnan sem jöhetett haza a családhoz, csak ezt mi önként vállaltuk. A fiaim akkor voltak 1,5 és 3 évesek.

Nagyon nehéz volt, bennem az tartotta a lelket, hogy tudtuk a napját, mikor jön haza pontosan, és gyakran beszéltünk telefonon, interneten.

Nem tudom, egy börtönben lévővel hogyan lehet tartani a kapcsolatot, biztos be van korlátozva, de kitartás, gondolom neki bent még nehezebb, mint nektek kint.

A gyerekeid még picik, de ne hidd azt, hogy nem vesznek észre semmit. Fontos, hogy minden nap beszélj nekik az "apjukról", arról, hogy szeret titeket, nem hagyott el titeket, hanem majd vissza fog térni közétek.

Az én nagyobbik fiam furcsán viselkedett, mikor az apja kiment, rájöttünk, azt hitte, hogy az apja elhagyta. Meg kellett neki magyarázni, hogy apa most sokáig távol van, de szeret minket, és vissza fog jönni.

Volt a férjemről egy fénykép, minden este mikor letettem őket aludni, mondtam, hogy köszönjetek apának is, ők megpuszilgatták a fényképet, úgy mentek aludni...

A téli időszak volt nagyon nehéz, a hosszú téli esték. Most neked is ez az időszak jön, de tartsatok ki, tényleg nem sok időt kell kibírni.

Minden jót nektek!

Mi a kérdésed, mi érdekel?

A nehezén már amúgy túl vagy, ezt te is tudod, 3 hónap már semmi.

Nekünk még 2 év van vissza :(