Igaz, ha a babára nézel, elszáll minden probléma? Ez akkor is igy van mikor a korházból hazajöttök azon a napon is?

Sztem ez arra az időszakra nem vonatkozik.Bár a hazajövetel után max csak fáradt vagy de ez nem múlik el attól hogy ránézel a babádra,sőt:(Viszont amikor már nagyobb akkor ez tényleg igaz:)Ill. már az sem számit akkor ha fáradt vagy,mert már ahhoz is hozzászoksz:)

Ez egyénenként változó. Van aki már a szülőszobán úgy érzi. Nálam elég későn jött. Igaz, nehéz szülés volt, 2 hétig rosszul voltam, a gyerek meg hasfájós volt, non-stop sírt, segítségem nem volt. Szóval engem az elején legfőképp borzalmasan kiborított a helyzet. Aztán meg lelkifurdalásom volt, hogy micsoda egy anya vagyok. Pedig tervezett gyerek. Kb. a 6 héttől ő az életem legnagyobb boldogsága. Előtte gyakran nyűgnek éreztem.

Húha, nem leszek szeretve. A probléma nem száll el, nem oldódik meg, max a sorban más helyre kerül. De attól még neked/nekem/nekünk kell megoldani. Nekem is mondták, hogy ó majd meglátom, minden megoldóik magától, nem leszenk problémák. Hát sajnos nem így lett. Sajnálom, hogy ennyire pesszimista vagyok, de nagyon kemény két évünk volt. Bedőlt lakáshitel, iszákos nagymama, akivel muszáj volt együtt élni, nem volt normális főzési, mosogatási lehetőségem, de ott volt a kisfiam - most 13 hós. Vártam én is, hogy majd minden gond elszáll, de sajnos ha ránéztem a kisbabára, sokszor sírva fakadtam, hogy milyen élete is lehet ilyen körülmények között. Aztán nagy nehezen találtam megoldást, de pokoli sokat györtődtünk. Elnézést kérek mindenkitől, de ezt le kellett írjam. Sajnálom.