Másnak is ilyen a babája? Az én érzéseimet vetíti ki vajon?

Nálunk ugyan ez van,szerintem érzi a baba hogy én nem igazán csípem anyósomat.

Mi is túl közel lakunk.

Az én lányom ugyan ennyi idős volt amikor 1szer otthagytam anyósomra fél órára. Jött a telefon, hogy üvölt a gyerek, mire visszaértem a gyerek szipogott és teljesen kimerült a sírásba. Nem értettem a dolgot, mert nem egy sírós gyerek, ha ölben lehet akárkinél elmarad a mai napig is és már 7 hós. Nem hagyott nyugodni a dolog, állandóan ezen agyaltam, hogy mi volt a baj. Ezután vagy 2 héttel, 2 napra anyámnál hagytam mert muszáj volt a férjemmel együtt Pestre mennünk. Minden órában telefonáltam hogy minden ok. Anyám egy idő után azt mondta, hogy hagyjam abba a telózást, majd ha baj lesz hív. Mikor hazaértünk a gyerek tök jól volt készítettek róla egy csomó fotót amin fülig ért a szája, rendesen evett stb...

Na hazafelé menet bementünk anyóshoz. Megkérdezte, hogy kiveheti e a gyereket a hordozóból, én mondtam, hogy igen. A hordozó füle le volt hajtva, és a gyereket olyan bénán emelte ki belőle, hogy majdnem kiesett a kezéből és a fejét bevágta a hordozó fülébe. Na ekkor rájöttem, hogy a múltkor is ez lehetett a baj, csak biztos még erősebben beüthette a kis fejét. Meg a másik dolog az, hogy olyan hülyén fogja a kicsit, hogy utál a kezében lenni.Olyan mintha még soha nem lett volna gyereke, de ő meg is mondta, hogy a férjemék soha nem voltak szinte az ölében csak a kiságyban és "mégsem sírtak".. Ilyenkor mindig hozzá gondlom, hogy nem ismertek jobbat.