Elég intim kérdés. Nem megy az együttlét a babánk 'miatt', hogy lehetne megoldani?

Nem azért nem megy a dolog mert nem kívánjuk egymást, nem is azért mert zavar minket a gyerek. Másik szobában alszik. Csak egyszerűen ahányszor a párom hozzám ér a gyerek felsír, kiabál, hogy Anyaaa, Anyaaa. Másfél éves. Próbáltuk sutyiban, halkan, vagy éppen zuhany alatt, de ágyban is. Na mindegy szóval nem vagyunk sznobok egyáltalán. De mintha a gyerekben radar lenne, vagy nem tudom mi, valami érzékelő! Délben mindig alszik 3 órát, hétvégén mikor mosogattam, a párom mögém bújt, elkezdte csókolgatni a nyakam, ahogy megfordultam a gyerek megint visított. Komolyan nem értem mi ez, mindig csak akkor! Ha hulla fáradtak vagyunk este, vagy csak tévézünk, a kicsi nem kel fel egész éjjel. Elég idegfeszítő, hogy csak akkor tudunk együtt lenni, ha a kicsit bevállalja a mama egy délutánra, ami legutóbb 2 hónapja volt, mert ő is dolgozik! Senkivel nem merek erről beszélni, nem szeretem kitálalni a családi szennyest, csak egyre feszültebbek, egyre fusztráltabbak vagyunk. (itt nem a családi életünkre gondolok) Lehet hihetetlen, de még mindig szerelmesek vagyunk egymásba, sokszor 1-2 érintéstől remegünk, annyira kívánjuk egymást. De amikor hozzám ér......... Nem tudom mitévő legyek, nagyon bánt a dolog. Az is gáz, hogy nappal is ez van. Ha a fiam látja mikor megöleljük egymást, amit elég sűrűn teszünk, mert szeretünk bújni, akkor őrjöngeni kezd, hogy vegyük fel. Imádom szeretem a gyerekem, csak most csúnyán fogom mondani, tök olyan mintha direkt szívatna minket! Tudom nem direkt csinálja és nem is őt hibáztatom. Volt valakinél hasonló, van erre valami megoldás? A lepasszolástól eltekintve, mert egyrészt nincs senkink csak a mama, aki ugye dolgozik, másrészt meg nem akarom, hogy ehhez legyen kötve a szexuális életünk. Köszönöm ha valaki tud hasznos tippet adni!