Minden nap mentek játszótérre 1 év feletti babával? Barátokkal jársz vagy csak te meg a babád?

15 hónapos a lányom, és minden nap megyünk valahová, de nem feltétlenül játszótérre. Általában kettesben járunk csak a lányommal, nagy néha, ha apuci is otthon van, mikor megyünk, akkor ő is jön. Mi is egy olyan játszótérre járunk, ahol nem sok a gyerek, mert nekem is még rohangálni kell a lányom után, hogy hinta meg ne üsse, csúszdához ne állhon oda, stb...

Szóval még fárasztó picit. Van 1-2 szülő, akivel többször találkoztunk már, de barátság nem alakult még ki, beszélünk pár szót ennyi.

Sétálgatni járunk még, van egy park ahol lakunk, ott van egy pici játszótér is, csak hinta és csúszda van benne, akkor oda megyünk még be hintázni, meg csúszni párat, és sétálgatunk a parkban.

De a sétálgatást apucival hármasban élvezem én személy szerint leginkább, hogy mert akkor főleg Ő rohangál utána, mert hát ugyebár sosem arra megy, amerre kellene :)

Szóval mi csak családi szinten intézzük a szabadban az időtöltést. Persze klassz lenne, ha lenne kivel kimenni, barátnő hasonló korú gyerekkel, de sajna nincs :(

3-as, nagyon rosszul gondolod. Én nem szoktam bratyizni a többi anyukával és nekem inkább nyűg a játszóterezés, mint hogy élvezném, mert a 15 hós lányom után sokat kell mennem, de annyira nagyon élvezi, és szeret ott lenni, hogy a kedvéére erőt veszek magamon!

Vidd le egyszer a gyerkőcödet, majd meglátod, mennyire érdeklődőek az iránt, hogy mit csinál a többi gyerek, kilesik, utánozzák, jönnek-mennek, kontaktust próbálnak teremteni a gyerekekkel. Nagyon-nagyon élvezik, és nagyon hasznos is!!!

Sajnos nem, Budapesten élünk :( Pedig pont ez futott át nekem is az agyamon, hogy de jó lenne közel lennénk egymáshoz :)

Hát igen, nyűg, de én azért inkább erőt veszek magamon nagyrészt, mert ahogy írtam asszem a 4. válaszban, annyira nagyon élvezi a gyerekekkel a társaságot, hogy inkább megerőltetem magam, mert annyira boldog :)

Előbb-utóbb csak könnyebb lesz, majd ha bölcsibe-oviba járnak, akkor jobban alakulnak az anyukákkal a kapcsolatok is, meg ha sokat járunk, akkor talán nagyobb esély van rá, hogy majd lesz olyan anyuka, akivel össze lehet barátkozni, és egy idő után már a gyerkőc után sem kell egyfolytában menni. Anyukámmal beszélgettünk erről, és ő aszt mondta, hogy kb fél év ami ilyen...hát várom szeretettel :)

Addig meg összeszorítom a fogam, összességében megéri, mert imádom az a mosolygós, boldog pofiját :)

3-as vagyok. Az én babám még nem jár, ezért nem igazán tudna jönni-menni a játszótéren. Szokott találkozni más hasonló korú gyerekekkel (barátaink gyerekeivel), de még nem igazán tud barátkozni, ahhoz még kicsi.

Én eddig szakértőktől mindig azt hallottam, olvastam, hogy 3 éves korig nem-igen barátkoznak egymással a gyerekek, inkább csak egymás mellett játszanak, és ugyanezt tapasztalom a saját gyerekemen is.

Nyilván járni tudó gyereket visz az ember játszótérre napi szinten, mert egyébként csak a hintát tudja használni...bár mi hintázni is lejártunk, de akkor még ritkábban.

De gondolom a kérdező is így gondolta a kérdést, hogy ha már több mindent tud csinálni, jönni-menni.

És attól, hogy elmélyült játékba nem kezdenek egymással a gyerekek, ami valóban igaz, még nem vetik meg a gyerektársaságot, élvezik, és abból is sokat tanul, ha csak nézi a többi gyereket, hogy játszik, mit csinál, a kettő nem ugyanaz...

Majd ha tud járni, azért mutasd meg neki a játszóteret is, mert garantálom, hogy élvezni fogja :)

Amikor még csak egy manóm volt, akkor is vittem játszóra, amikor még nem járt, hintáztunk, eljátszottunk a homokozóban, hasonló korú babákkal és anyukáikkal mentünk, mindig jó volt a társaság, szerettünk járni. Amikor megszületett a második, majd a harmadik babám, a nagyobb(ak) miatt menni kellett, így a kisebbek már néhány hetesen játszótérre jártak. :-)

Mi nagyon szerettünk mindig is menni, jó kis társaság verődött össze, és bár igaz, hogy a gyerekek két éves kor előtt nem egymással, hanem egymás mellett játszanak, én azt tapasztaltam, hogy nem árt nekik a későbbiekre nézve, ha korán megszokják más babák társaságát. Nálunk pl. szerintem pont ebből fakadóan nem volt soha probléma a játékok megosztása, hiszen már nagyon korán megtapasztalták, hogy a játszótéren minden játék közös.

Most egy éves a legkisebbem, de szerintem nem csak a hintát tudja egy ilyen kicsi használni, az enyémek már 9-10 hónaposan simán csúszdáztak. Mostanra az egyéves lányom is gyakorlatilag bármilyen csúszdán simán lejön egyedül, kacagva, nagyon élvezi! :-)

Az eddigi válaszolók közül mindenki városban lakik?

Én falun lakom, és az udvarunkon van a "játszótér". Illetve ha a barátnőmmel és a babákkal sétálunk, néha betévedünk a játszótérre, de nem az a cél.

A faluban egy játszótér van, és én oda nem szívesen viszem a gyerekemet, bár anyósommal már volt. Sajnos elég sok a cigány, és bár nem lenne szabad, cigiznek, eldobálják a csikkeket meg szemetelnek :(

Szóval ti mind városban, illetve lakásban - értsd nem kertes házban - laktok? Komolyan érdekel.