Felelőtlenség nem használni légzésfigyelőt, ha már volt példa bölcsőhalálra a családban?

Nem vagyok orvos, nem tudom hogy emiatt nagyobb esély van-e újabb tragédiára.

De én nem tudnék nyugodtan aludni nélküle.

Bizony, sajnos nagyobb rá az esély, ha a családban már előfordult ilyen tragédia.

Igen, felelőtlenségnek tartom, de őszintén szólva akkor is annak tartanám, ha nem történt volna ilyen a családban. Ha rendelkezésünkre áll egy eszköz, ami megmentheti a gyerek életét, akkor nem értem, miért nem élnek vele.

A bölcsőhalál okai egyelőre totál bizonytalanok, az egyetlen biztos pont, hogy azoknál a családoknál fordul elő nagyobb gyakorisággal, ahol a babát külön szobában altatják (vagy egy szobában de külön kis ágyban távol a szülőktől vagy másik testvértől). Ahol együtt alszanak a babával és van bőrkontaktus, ott gyakorlatilag nulla az előfordulás.

Örökletességről nem tudok, ez inkább szociális hasonlóság lehet. (Anya is külön altatta a gyerekét, a gyerek is így csinálja...)

Mi is elgondolkodtunk annak idején a légzésfigyelőn a férjemmel, (az első baba születése előtt), engem nagyon idegesített volna, mert sok téves riasztásról lehet hallani, amitől biztos sokkolódom minden egyes alkalommal. (Megértem, ha ezzel nincs mindenki így, én ettől jobban féltem, mint hogy nem veszem észre még alvás közben is, ha valami nem stimmel, mert főként az újszülött minden szusszanására ébredtem mindig, többször is mint kellett volna.Én attól is féltem volna, hogy mit tudok csinálni, ha "nem tévesen" riaszt, egy felnőtt újraélesztésére sem érzem magam képesnek, pedig az sokkal "egyszerűbb", mint egy babánál, hiába végeztem elsősegély tanfolyamot, élesben másnak gondolom. De lehet, hogy ezzel nincs igazam, nem tudom, hála Istennek nem volt ilyesmire szükségem.

Egy ágyban alvást én sem szeretem, de egy éves korig minimum mellettem volt a gyerekek kiságya, és csak később költöztek külön szobába.

Azt az egyet gondoltuk, hogy ha koraszülött, vagy nagyon alacsony súlyú babánk lesz, akkor minimum az első időre mégis beszerzünk egy figyelőt, de koraszülöttünk nem lett és a legkisebb súly is 2850 gramm volt, tehát a kritikus határ felett.

Én nem tartom felelőtlenségnek, mindenkinek magának kell dönteni, hogyan érzi magát nagyobb biztonságban.

Volt itt is már ilyen kérdés, hogy kinél "mentett életet" a figyelő, és bár sokan beszámoltak erről a válaszadók közül, számomra nem volt meggyőző sok esetben, hogy "valódi életveszély" volt-e, vagy csak egy légzést kihagyott pl. a baba, illetve hogy figyelő nélkül nem oldották volna-e meg hasonlóan a helyzetet, mint azzal együtt.

"az újszülött minden szusszanására ébredtem mindig"

Csak hogy a bölcsőhalál lényege pont az, hogy nincs "szusszanás", tehát nincs mire felébredned. Akkor "helyettesíthetnéd" a légzésfigyelőt, ha folyamatosan, minden percben lesnéd a babád alvás közben, hogy vesz-e levegőt, tehát te gyakorlatilag nem alhatnál, ami elég kivitelezhetetlen.

Mi is úgy aludtunk az első hónapokban, hogy a baba kiságya a mienk mellett volt, de én nem éreztem magamban a szuper képességet, hogy felébredek, ha a baba nem vesz levegőt.