Elfogadható ez apától-a babával szemben?
15 hónapos a lányunk, a fiúnk 17 hetes a pocakomban. Apa egyre kevesebbet foglalkozik velünk, mert fáradt a munkájától.
Én elhiszem hogy reggel 5-kor kelni és este 7-kor hazajönni, egész nap lótni-futni, lebaszásokat hallgatni és "megválatani a világot" nem egyszerű, de én is végzem a dolgom.
Nagyon unom egyrészt, hogy mindig az a kifogás, hogy "fáradt vagyok".
Másrészt úgy gondolnám, hogy az ő gyereke-i is, nem csak az enyém, neki ugynaúgy el kell tudni látni a kicsiket.
Harmadrészt nekem is baromi unalmas minden nap ugyanaz, ugyanakkor pelenkázás harot vívni, etetési harcot vívni, takarítani utána, mosakodni,fogat mosni és fürdetni, nem beszélve a sétákról, udvaron utána rohangálásról-főleg terhesen, keményedő pocakkal...
Olyan jól esne, ha néha ő vacsoráztatá, vagy pelenkázná át, fürdetné meg, vagy vinné sétálni. Ez tényleg olyan nagy kérés?
Tudom ,másnak még ennyit sem segít a párja, mint nekem, de sokan meg ennél is sokkal többet-maguktól.
Mindig irigyekedem a szomszédokra, akik ugyanennyit dologznak-igaz társasházban laknak, és nincs kerti munka- de viszik sétálni a gyereket, elmennek a városba fagyizni, csavarogni-na nálunk sosincs ilyen-...
Apa ha este hazajön, eszik, ledöglik, veszekedni kell vele, hogy menjen fürödni, bebújik azágyban és már alszik is. Hétvégén szintén korán kel-amúgy is korán kelő, de hogy megszokta az 5 órás kelést méginkább-eltűnik, kávézik majd kimegy füvet nyírni, fát vágni, vagy csak valamit csinálni , így hétvégén is ugyanúgy az enyém a kelés, pelenkázás, öltöztetés..pedig olyan jó lenne legalább ilyenkor kicsit másképp kezdeni a napot.
Ti mit gondoltok erről? Hogy érhetném el, hogy szeressen velünk lenni? Hogy a napi nagyvilági dolgok mellett is legyen igénye ránk? Ha szóvá teszem, mindig azzal jön, hogy értünk dolgozik---ezt tudom is, de milyen áron? ...
sokszor szomorú vagyok ez miatt, és kibukok..
Szia!
Sztem beszéljetek és ha rám hallgatsz, próbáljatok meg egy pár órát kettesben tölteni. Hétvégén egy ebéd valahol csodát tehet. Van esetleg egy nagyi, aki addig bevállalja a babát?
Biztos vagyok benne, hogy nagyon fáradt lehetsz, mert az én fiam egy éves és 11 hetes vagyok a másodikkal. Estért jönnek az igazi rosszullétek, így nem is kérdés, hogy a férjem vacsiztat és fürdet. El sem tudom képzelni, hogy bírtad az elejét egyedül... Nem látok más megoldást, csak a megbeszélést, mert ha "gyűjtitek" a tüskéket egymástól, az semmire sem jó! Te azt érzed, hogy egyedül vagy (sztem jogosan!!!!), ő meg gondolom azt, hogy gürizik egész nap, és otthon sincs nyugta. Ebből szoktak a nagyobb konfliktusok jönni, ne hagyjátok, hogy ez történjen! Nemsokára két gyermekes, boldog család lesztek:)
Minden jót neked!
Szia
A mi kislányunk már 20 hónapos, imádja az apját csak éppen alig látja....
A párom is nagyon korán kel és későn ér haza és neki sincs már ereje a gyerekkel kínlódni.Bár én nem vagyok pocakos, de nekem is megterhelő.
A kislány szerencsére lassan szobatiszta lesz-még vannak balesetek-de az apja eddig összesen 3X tette tisztába!
Én úgy érem el, hogy több időt legyen velünk, hogy hétvégékre kitalálok jó kis programokat.
De már hét közepén elkezdem mondogatni mit találtam ki, így mire eljön a péntek este már be van sózva, alig várja az indulást.
Most pl az állatkertet mondogattam neki, és holnap megyünk!!
Tudom, hogy szeret vezetni, szóval mindig olyan helyekre megyünk, ahová kocsival kell menni.Szerencsére a sétákat is kedveli-persze csak módjával-így néha azt találom ki, hogy elkocsikázunk valamilyen erdőhöz, sétálunk egyet hármasban, és hazakocsikázunk.Nem nagy dolog és szépen elmegy a nap is, együtt is vagyunk.
Remélem neked is sikerül kiokoskodnod valamit!
Csak kreatívan!
Sok sikert és fel a fejjel!
A férjem 4-kor kel és van olyan ,hogy este 10-kor ér haza.
Tudtuk, hogy így lesz, de gyereket akartunk!
Én teszem a dolgom itthon, ő pedig mindent megtesz azért, hogy ne kelljen nélkülöznünk.
Fárasztó, de ez van.
Nem szertenélek megbántani, előre is elnézést. Nem írod ugyan, de úgy gondolom, hogy a párod eddig is (baba előtt) reggeltől estig dolgozott, ez nem most alakult így. Eddig is tudtad, hogy a baba után ez nem fog változni, most akkor min csodálkozol.
Gondolom, előtte is 7-kor jött haza és hajnalban kelt, nem sokat volt veled, fáradt volt, satöbbi.
Vagy csak a baba óta állt be a változás? Mert akkor bocsi.
Ha eddig is így volt, akkor tudtad előre, hogy "mibe" szülöd a gyereket és így akartad. A második gyerek is ezek közé a körülmények közé készült.
14:45-ös
Kösz a a lepontozást!
A párom is sokat dolgozik, van hogy éjjel, van hogy nappal, de azért mind ak ét gyerekével foglalkozik.
A hétvégén, meg ha nem dolgozik, akkor a a családé.
Más ember is dolgozik, mégis tud apa lenni.
Mindegyikőtök mondott igazat, köszönöm:-)
Nem most lett ilyen a helyzet, már rég is ilyen volt. Mikor megszületett lányunk jobb volt a helyzet, csak akkor azért nem merte megfogni, mert kicsi, de mindig e kezébe adtam. Sokszor azt vettem észre, hogy már ő ment oda hozzá magától, és ezt nagyon jó volt látni. Aztán idővel más munkabeosztásba került-ezzel jár a sok távollét és több felelősség.
Tudom milyen ez-kedves második hozzászóló- dolgoztam én is reggel 4-től este 9-ig, tudom, hogy agyilag zokni az ember. De ettől függetlenül felelősséget vállal a családjáért is, és nem hiszem, hogy annyire megerőltető egy pelenka, vagy egy vacsi, sőt kikapcsolódásnak is felfoghatnánk. Fáradt, tudom hétközben nem is erőltetem annyira, csak ha nekem is nagyon fáradt napom van, vagy nagyon fáj a hasam, de a hétvége is mindig az övé. Mindig a kert, a fűnyírás, a favágás, a kazánjavítás...stb mindig van valami. Sosem vagyunk együtt hétvégén sem , de abban neki is igaza van, hogy ezeket is meg kell csinálni, és mivel hétközben nem ér rá, csak hétvégén tudja megcsinálni. De akkor hol az arany középút? Mer ez így sem túl jó hosszutávon, hiába tudom, hogy étünk teszi.
A programok sem érdeklik, egész nap vezet, távol van, ő örül , ha itthon lehet, nem lehet innen kirobbantani. Én meg alig várom, hogy kicsit kimozdulhassak itthonról..ebben sem tudunk megegyezni soha.
Az állatkertért 3 éve köynörgök, mióta ideköltöztem-még nem került sor rá.
Ajánlottam a Dunaparti sétát, a fagyizást, a bababörzét, a piacot, még a Praktikerbe, Baumaxba is szívesen elmegyek, még szerzsámokat is nézegetni, csak mehessek valahova, de ő csak akkor mozdul ki, ha égetően fontos...
Sokszor próbáltunk erről már beszélni, de nem tudtunk megegyezni. Ő hajtja az igazát, én mondom az én véleményem és nem találunk középutat.
A terhességemmel nincs gond leszámítva, hogy egyre jobban keményedek, szóval rosszul nem vagyok.
De azét jó lenne "családnak" lenni..
Várok további vélemnyeket, javaslatokat. Köszönöm
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!