Miért van ennyi anyós-probléma? Mi is ilyen rosszindulatú anyósok leszünk majd?

Szerintem nagyon nehéz megállni egy idősebb embernek hogy ne érezze és éreztesse úgy hogy ő mindent jobban tud mert nagyobb a tapasztalata, a gyakorlata. Nehéz lehet nyelni egy nagyot mikor látod hogy épp ugyanazokat a hibákat követi el a fiatalabb mint mondjuk te anno. Ez az anyós oldal.

De a másik oldal hogy mindenkinek hagyni kell élni a saját életét ez nagyon nehéz sokszor.

Meg szerintem az is a gond hogy már eleve vannak a felek egymás iránt egy feltételezéssel, tehát nem tiszta lappal kezdenek hanem eleve egy ilyen anyós-meny felállással.

Példa az én anyósom akivel igyekeztem én nagyon jóban lenni (főleg mert ő az egyetlen nagyszülő) de érezni lehetett a szavaiból mindig hogy ő kiindult a saját életéből hogy az ő anyósa hülye volt, rossz volt a kapcsolatuk, ergo én is biztos így állok hozzá, negatívan. Aztán kerített vmi piszlicsáré ügyet amin jól megsértődhetett és elmondhatott minden hálátlannak. Kicsit úgy éreztem nem rólam szólt ez az egész hanem az ő rossz tapasztalatáról, keserűségéről.

Én is tapasztaltam... bár én azt mondanám, míg csak jártunk férjemmel (nem tudta anyósom, h tervezzük az esküvőt) addig tökjól elvoltunk. Miután látta, h komoly a dolog, már nem annyira. Én eleve nem számoltam avval, h minden flottul fog menni, bár mindig megadtam az esélyt, nyitást, talán túlságosan is! :(

Aztán egyszercsak elegem lett, h anyósom azt érezteti velem, h én elvettem az ő kis fiát tőle, stb.

Nem tudok ezekre mit lépni, de már belefáradtam abba, h megfeleljek a különböző feltételeknek.

Sokat tesz talán az is, h férjem azért nem egy irányítható típus, tehát ha vmi nem tetszik neki akkor ő egyből melegében szól is, h "anyu, vegyél visszább"... szóval az ilyenek miatt lettem én a "főellenség", h már nem mellette, hanem mellettem áll ki többször férjem.

Én nem akarok ilyen anyós lenni és bízom benne, nem is leszek... ha mégis, adjon a kezembe valaki egy visszapillantó tükröt! :)

Nálunk viszonylag normális a viszony, azonban a fiam körül teendőkbe hajlamos volt beleszólni!

Már az elején megmondtam mindkét maminak, hogy köszönöm a segítséget, de ez a gyerek nem én vagyok vagy a férjem, mi vagyunk vele egész nap, mi ismerjük a legjobban, ne jöjjenek mindig azzal,hogy ők már két gyereket felneveltek.

Engem azzal tudnak kiakasztani, amikor néha vigyáznak a fiamra, hogy nincs ezzel a gyerekkel semmi baj, csak foglalkozni kell vele. Mondtam,hogy én ezt értem, csak nekem ettől ott van még a házimunka, a főzés stb., nem tudok a nap x órájában csakis kizárólag vele foglalkozni, és ilyenkor bizony néha hisztis. Más az,hogy velük hetente két órát van, amikor nincs más dolguk, csakhogy vele játszanak! Tehát nekem ne egyszerűsítsék le a dolgot, mert ha nem főzök, nem látom el a házat, akkor meg az lenne a baj!:)

Azt,hogy én milyen anyós leszek nem tudom még! Remélem nem fogok beleszólni,hogy hogy nevelje a gyerekem a gyerekét!:)