Ti mire gondoltok, mi ad erőt egy-egy nehéz pillanatban, amikor már nem bírjátok olyan fáradtak vagytok?

Én mindig azt a mantrát mondogattam magamban mikor már nagyon fáradt voltam és kimerült (3 kicsim van, amikor egyszerre betegek vagy amikor pici csecsemők és éjjelente 4-5ször is ébredtek stb). hogy ELMÚLIK. Az idő mindent megold.

Illetve hasonlót amit te is írsz kérdező hogy mi szerettük volna hogy megszülessen nem ő akart megszületni.

Sokszor azt kívántam így az elején, hogy bárcsak este lenne. Ezt konkrétan volt, hogy reggel ébredés után mondogattam.

Aztán volt olyan is, hogy abban kapaszkodtam meg, hogy a férjem még 2 óra 49 perc és itthon lesz.

De volt olyan is, hogy bekapcsoltam a tv-t és kerestem egy számomra érdekes műsort. Közben pedig dédelgettem a lányom vagy épp elmeséltem neki, hogy mi megy a tv-ben.

Ő mondjuk 4 hónapos korától baromi nyugodt gyerek, azaz, ahogy elmúlt a hasfájás.

De én 0-4 hónapig rengeteget sétáltam vele, szinte sosem voltunk otthon.

Most pedig már (19 hós) egész nap csavargunk a városban. Múzeumokba megyünk (nagyon szereti őket, főleg az állatokat), vásárolunk, stb..

Ikreket szültem, és állítom, hogy a hónapokig tartó nem alvást emberi erővel nem lehet kibírni (én max. négy órát aludtam egy nap, később, mikor nem volt fogzás, egy kicsivel többet). Istentől kértem erőt, energiát, vigaszt is, ha kellett, és Ő adott. Most, a harmadikat várva szemernyi kétségem sincs afelől, hogy továbbra is bírni fogom... mert még mindig Ő ad erőt. :)

( Vigyázat! A módszer valóban működik, kipróbálni csak saját felelősségre lehet! ;))