Ti mit szólnátok ehhez?

Nálunk is voltak hasonló dolgok, mert mind a kettőnknek van saját lakásunk.

Mondjuk az én anyámmal neki nincsen gondja, tehát nem őhozzá küldött volna haza.

Szerintem, mivel utálja anyádat, némi féltékenység is közre játszik, ha már ilyen jóban vagytok, akkor legyetek is együtt :D

Azt mondom, békéljetek meg, mi is visszahangolódtunk egymásra.

Mindenesetre mocskosul csúnyán beszél, így nem beszélhetne a gyereke anyjával, akár mit is csinálsz!

Ezt kérd ki magadnak.

Illetve amikor nyugodt, akkor kérdezd meg, mi az oka, hogy haza akar küldeni elmeborult állapotában!

Második vagyok,

én ilyet még az ellenségemnek sem mondanék, mert tisztelem annyira mint embert, hogy ilyen szavakkal nem illetném.

Férjemmel mi is veszekszünk, de soha nem mondanánk egyásra ennyire durva dolgokat, és soha nem akarná hogy elköltözzek onnan. Mi úgy gondoljuk, hogy a szavaknak van jelentöségük. amit kimondunk az úgy si van. és van annyi agyunk, hogy nem mondunk ekkora bunkóságokat.

Fordulj segítségért (családsegítő), aki megerősít abban, hogy el tudj tőle szakadni. Ez az ember nem tisztel és nem szeret és minden perccel, amit mellette töltesz a továbbiakban, ez erősödni fog, a fizikai bántalmazásig is eljuthat. Az időnkénti kibékülések játszmák.

Ez, ami történik verbális bántalmazás! Ha nem tudnád, ez is jogi kategória, nem csak a fizikai bántalmazás. Ez az ember uralkodni akar rajtad, hatalomra tör, te pedig beleestél az áldozatszerepbe. Segítséget kell kérned, egyedül nehéz ezt a kört megszakítani!

Elhagynám mint a sz@rt. Ez is bántalmazásnak minősül, és ha veled így beszél, a babával is így fog! Hidd el, nem a levegőbe beszélek. Fogd a babát meg a pakkotokat, és költözz.

Mi is szoktunk veszekedni, sőt, a múltkor meg is rángattuk egymást, stb... De soha, egyetlen egyszer sem anyáztuk le a másikat! Ez alapvető, hogy tiszteljük az anyósunkat, sőt, a férjem nagyon szereti anyut, így nem is mondana róla rosszat. Mi is szoktunk trágár szavakat használni, de ami nálatok megy, nagyon durva. A ház a férjemé, évek óta itt lakunk, és soha nem mondott olyat, hogy takarodjak hazafelé, akármilyen csúnyán össze is vesztünk. Ez a férfi nem tisztel téged mint nőt, és mint a gyermeke édesanyját! Ugye nem azt akarod, hogy ilyen környezetben nőjön fel a kisbabád?!

Mi 23 éve ismerjük egymást a férjemmel, 17 éves házasok vagyunk, de soha nem mondott ilyeneket nekem. Pedig mi is tudunk veszekedni elég vehemensen, mert a férjem elég forrófejű. Én gyűlölöm a vitákat, lebénít, napokig a hatása alatt vagyok, ő pedig olyan, hogy nagyon nehezen kér bocsánatot, inkább jön a nyomomba, beszélgetne.

A férjedet szerintem az bosszantotta fel, hogy anyukáddal voltál.

Hűűű de durva dolgokat írtál. Na nekem egyszer mondana akár csak hasonlót a párom, másnap már az expárom lenne, az biztos.

A baba születése előtt is így beszélt veled? Mert akkor te vagy a hibás, ennek az embernek eleve nem szabadott volna szülnöd. Ha a baba születése óta vált ilyenné, amit mondjuk nem hiszek, akkor sem lehet megengedni ezt a hangnemet, ezt sürgősen tisztázd vele és én a helyedben elköltöznék pár hétre a szüleimhez, amíg megvilágosodik ez az idióta.