Totál elrontottam a lányom altatását a "ne hagyd sírni a babádat mert lelkisérült lesz" elv miatt. Most mit tegyek?

Igen, valóban nagyon sok mindent megért egy ekkora gyerek, de számára még fontos, hogy legyenek állandó dolgok az életében, hiszen ez ad biztonságot számára. És az ő számára most a "nem önálló elalvás" jelenti ezt.

Valóban igaz, hogy minden gyerek más, éppen ezért nem szerencsés általánosítani. Nekem például a "hagyjuk sírni, majd abbahagyja" dolog egyátalán nem jött be, egyik gyerekemnél sem. Vannak ismerőseim, akiknél ez simán működött, és rövid idő után abbahagyta a bömbölést.

Szerintem nincs tökéletes módszer, mindenkinek más válik be.

"Illetve aki hasonlóan nem akarja sríni hagyni a babáját annak tanulságos lehet..."

Hm, gondolod, hogy most ezen felbuzdulva bárki is hagyná kétségbeesetten üvölteni a babáját a kiságyban, mert te megmondtad, hogy így kell csinálni?

A legjobb úton haladsz a kóros testvérféltékenység elérése felé. Szépen tudatosítod a gyerekedben, hogy most, hogy jön a kistesó, ő mellőzve van, és jön a ridegtartás.

Nem akkor rontottad el, amikor nem hagytad sírni, hanem most rontod el. Ha nincs kapacitásod két gyerek megfelelő gondozására, akkor minek vállaltál be még egyet ilyen hamar?

Ha már ilyen bátor voltál, akkor tedd a kötelességed, és add meg mind a két gyerekednek azt, amire szüksége van.

Kedves utolsó! Neked biztos nem volt még igazán rossz alvó gyereked. Hidd el az ember mindent megpróbál (beleértve azt is, hogy hagyja sírni a gyereket), ha több hónapig, évig nem alszik egyhuzamban 1 órát sem. És ettől nem lesz rossz anya, és bátran vállalhat másikat. Inkább most szokja meg, mint amikor már megvan a kistesó.

KEDVES KÉRDEZŐ! Ha elalszik a babád, akkor reggelig alszik? Vagy éjszaka is igényli a visszaaltatást?

13-as vagyok.

De igen, volt, és van is rossz alvó babám. Kb 5 hónapos koráig gyakran előfordult, hogy egész éjszaka ringattuk felváltva a férjemmel, mert ahogy letettük, rögtön üvöltött. Amikor jobb napja volt, akkor is csak a mi ágyunkban volt hajlandó aludni. Később ez elmúlt, mindenféle erőszak és sírás nélkül átszokott a kiságyába, nem sokkal ezután már az altatást sem igényelte, gyanítom azért, mert korábban megtanulta, hogy ha szüksége van ránk, akkor ott vagyunk. Most 1 éves, a foga miatt megint nagyon rosszul alszik, az utóbbi néhány napban kb fél óránként keltünk. De ez van, ezzel jár egy gyerek, és majd elmúlik ez az időszak is.

Kedves Kérdező!

A fő kérdés az, hogy mit diktál a szíved? Fáj neked, ha sírni hallod a gyereked, vagy hidegen hagy? Ha nem fáj, akkor nyugodtan hagyd sírni, a gyerek rövid időn belül megszokja, hogy a sírására, könyörgésére semmilyen válasz nincs, többé nem fogja csinálni (később sem, felnőtt korban sem, és arra is számíthatsz, hogy ha majd te kérsz tőle valamit, arra pontosan ugyanúgy fog reagálni, ahogy ezt most te tanítod neki). Ha kötődően szeretnél nevelni, akkor ne hagyd sírni, hanem válassz jobb módszert a gyerek nevelésére.

A legnagyobb baj az, hogy egyszer így csinálod, egyszer meg úgy. Ezt a kérdést, hogy hagyd-e sírni, vagy nem, nem itt kell feltenned, hanem saját magadnak...

Nálunk is most jön a kistesó, és soha nem hagytam a gyerekem sírni, mégis megtanult egyedül elaludni. Most 2,5 évesen ő küld ki esténként a szobából, mert önállósodik, és egyedül akar elaludni (nagy bánatomra, mert én szerettem altatni)

Ha őszinte szívvel végiggondolod az egyéves gyereked szempontjait, szükségleteit, félelmeit, el fogod tudni dönteni, hogy vajh hagyjad-e sírni, vagy nem...

Sok sikert a döntéshez!!!