Ehhez mit szóltok? Mentem volna be a kicsivel a dokihoz, erre szépen félrelöktek.
Nemrégiben történt az eset,röviden:kislányaim koraszülöttek voltak (ikrek),már itthon voltunk,amikor az egyiküknek begyulladt a szeme és hányt.Tesómmal vittem el a gyerekorvoshoz a három hetes csöppséget.Szépen kivártunk a sorunkat,ahogy illik (ezren voltak,kb. 2,5 órát vártunk,mire bejutottunk volna),mögöttünk is legalább voltak vagy 20-an.
Éppen kijött az utolsó beteg,aki előttünk volt,már a karomban volt a kislányom és mentünk volna be.Erre jött egy anyuka a kb. öt-hat éves lányával és se szó,se beszéd,begalopozott előttünk azon a néven,hogy nagyon rosszul van a gyereke...pedig a kislány a saját lábán jött be és az anyja még csak meg sem kérdezett semmit,az ajtót meg betette az orrunk előtt! A férje kint maradt a váróban...
Az orvosom tudta,hogy mi jövünk és már vártunk egy ideje.Kitessékelte az anyukát és behívott engem,akinek a koraszülött babája szintén rosszul van
,három hetes és várt vagy már 2,5 órát! (Azt hozzá kell tennem,hogy császárom volt,1,5 órát álltam a babám mellett...)
Erre még a nő férje nézett rám csúnyán,hogy mit képzelek magamról...a tesóm (férfi),majdnem be is szólt neki...
Ehhez mit szóltok,ti már jártatok így? Nagyon kiakadtam utána...
(Nem romák voltak)
Én is kiakadtam volna a helyedben! Nem értem az embereket. Se szó se beszéd beviharzik...
Én anno terhesen 3 órát álltam sorba egy táppénzes papírért, még le se engedtek ülni, tele volt a rendelő, a cigányok majdnem megvertek amikor előrementem az ajtóhoz. Aztán az asszisztens észrevett és kihozta a papíromat. Annyi időre se engedtek oda a cigányok az ajtóhoz, hogy legalább a papíromat kiadják! És még beszólogattak, hogy a terhesség nem betegség.
Sajnos jártunk mi is, és én se tudtam szólni. Bár nem koraszülöttel voltunk, hanem szakrendelésen műtét után elég betegen. Délre voltunk berendelve. Hát annyi embert sose láttam egyben. A két évesem eléggé rosszul volt, de tartotta magát. 4 órát, mégegyzer jelzem 4 órát vártunk!!!!! Konkrétan jegyeztem ki jött utánunk. Kb 3 fele jött egy anyuka 7-8 éves körüli gyerekével. Dünnyögött fél óra miután, kínlódott mérgelődött. Már az volt idegesítő amit a nő művelt. Mi aki már hosszú órák óta ott vártunk. A gyereke láthatólag beteg volt, de szépen várt. A 2 évesem meg a más kicsije is már sokszor sírt.De mondhatni türelmesek voltak ők is. Épp mi következtünk, erre a nő elkezdett durrogni, hogy az ő fia rettentő szarul van, ők következnek, és már be is lépett. Hát szívem szerint kitéptem volna mérgembe, de én is úgy voltam hogy egyszerűen nem tudtam mit tenni, nem volt rá időm. volt is felháborodás, hisz mindenki tudta mi jövünk. Persze azt nem írtam, hogy 37 hetes terhes voltam akkor, nem álltam tolongani az ajtóhoz, de hangosan beszéltük a többiekkel, hogy mikor ki jön.
Amikor kijött a csaj halottam a váróban volt felháborodás.
Sajnos van ilyen. Sok anyuka azt hiszi, csak ők léteznek, csak nekik van bajuk.
Szégyellje magát. Ne érdekeljen, nehogy már még Te érezd magad rosszul miatta!
Büdös bunkó az ilyen, nem volt gyerekszobája. Ennyi! Te pedig úrinő maradtál, mert nem szóltál be, pedig minden jogod meg lett volna, légy rá büszke!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!