Anyuka otthon a kicsivel - a nagy menjen oviba?

Amikor nekem a második fiam született akkor volt a nygobbik 1éves és 8 hónapos járattam bölcsibe!

Azért döntöttem igy mert nem tudtam volna annyit kivinni a kicsi miatt és igy a gyerekekkel is többet tudott játszani!

Már az ilyen korú gyerekek igénylik más gyerekek társaságát!

És az oviban nagyon sokat tanulnak!Szerintem vidd nyugodtan!

Szerintem ez nagyban függ a gyerektől is, hogy mire van igénye.

Nálunk bejött a fél napos ovi. Ebéd után elhoztam, otthon aludt, és a délután a miénk volt, délelőtt szusszantam én is egyet.

Nálunk a kicsi 3,5 hónapos, a nagy pedig 3,5 éves. Még bölcsis, szeptemberben megy oviba. Nem vettük ki a bölcsiből amikor a pici született (csak itthon volt pár hetet hogy szokja), mert nagyon szeret járni, kell már ekkora gyereknek a közösség. Ráadásul ő a mostani bölcsi csoportja nagy részével egy oviba fog járni, így nem biztos hogy jó lett volna kivenni.

Szóval én a helyedben is úgy döntenék hogy maradjon a nagy oviban.

Ha a nagyobb jól viselte a testvér születését és az oviban jól érzi magát, akkor járjon óvodába.

Ha nehézséget okoz a "jövevény", illetve problémásak a hétköznapok az óvodával,közlekedéssel, bármivel, akkor jobb helye van a nagyobb gyermeknek is otthon.

Amikor a nagyobbik fiam szeptemberben elkezdte az ovit, a pici akkor született.Először mi is gondolkodtunk rajta, hogy halasztunk egy évet, de örülök, hogy nem tettük.

Ha 3 éves elmúlt, akkor már nem fogja kielégíteni egy újszülött társasága, az oviban barátkozhat a korosztályával, sok foglalkozás is van, amit az anyuka egy pici baba mellett nem tudna megadni neki, az én fiam nagyon élvezi az óvodát, pedig rettentően anyás, mégis sokkal jobb neki, ha nem egész nap velünk van itthon.

Szoknia kell a közösséget, ott tanul meg nagyon sok mindent. Beilleszkedés, megtanulja, hogy nem csak ő van, lehet, minden esetben a középpontban. Megtanulja, hogy esetenként át kell engedni a másiknak bizonyos dolgokat (játék stb.).

Az a kisgyerek, aki nem járt ovodába, az iskolában szembesül sok esetben ezekkel a dolgokkal, és nehezen bírkózik meg vele.

Azon kívül ott nagyon sok olyan dolgot is megtanul (mese, ének, hasonló) amiket te esetleg idő, egyéb dolog hiánya miatt nem tudsz neki megtanítani.

Csak javára válhat.

Szerintem is a gyerektől függ.

Nálunk 1,5 év van a csemeték között, de amint betöltötte a nagy a 3-at vittük oviba. Fél évig félnapra, most már egész napos. Egyszerűen imádja, igényli az ovit. A kicsi most már 2,5 éves, ő is menne már, amint lehet ő is megy oviba, elég régóta ő cirkuszol reggelente, hogy ő még nem mehet oviba. Én mindenórás kismama vagyok, szóval még egy darabig itthon leszek egy picivel, de a nagyoknak már kevés vagyok, igénylik a többi gyerek társaságát. Ezt pedig nem lehet a játszótéren megoldani - a napi több órás játszótérre én vagyok alkalmatlan, na meg nincs is olyan játszótér, ahol szabadon lehet őket engedni.

Én járattam a nagyot oviba, és rögtön uzsi után mentem érte. A kicsi február végi, a nagy 4 hetet volt itthon, aztán ment.

Hiányzott neki a közösség, mivel semmi segítségem nem volt, nekem is így volt egyszerűbb. Napközben elintéztem a ház körüli teendőket, főztem, délután már csak a gyerekekkel foglalkoztam.

Igy voltunk mindannyian kiegyensúlyozottak.

Nekem meg se fordult a fejembe, h nem kellene vinni oviba. ÉS azért nem hoztam haza délben, mert ha ebéd után nincs rögtön lefektetve, felélénkül és nem alszik el. Aztán a délután csak nyűg és hiszti. Így ő sem esett ki a jól megszokott napirendjéből.