2,5 év korkülönbség tesók között, írtok tapasztalatokat?

pont ennyi a korkülönbség.

kislányom 3 éves lesz márciusban,kisfiam 2,5 hónapos.

háááát..nehéz..és nem a baba miatt ő egy angyal, észre se lehet venni hogy itt van :)

a kislányom viszont megkergült..hisztis és még sorolhatnám,pedig szereti az öcsikét,látja mindenki ő is mondja és egész nap le se tudom róla vakarni,de hát ennek ellenére nehéz,mert nemcsak ő van egyedül és még meg kell neki szokni a helyzetet annak ellenére,hogy szinte a fogantatástól kezdve tudja hogy lesz kistestvére,de hát a maga szintjén fogja fel ezt egy 2,5 éves.??.

nem volt nehéz az összeszokás,legfeljebb az első pár éjjel hogy felkeltette a kisfiam őt,(egy szobába vannak) de utána már meg sem rezzent, pár nap és olyan volt mintha mindig is itt lett volna a baba..

most az a legnehezebb hogy a lányom a dackorszakban van,és még rátesz egy lapáttal szófogadatlan,hisztis,nem alszik..tudom hogy a baba miatt van remélem elmúlik.

szoktunk csajos napot tartani amikor csak mi ketten elmegyünk sétálni cukrászdába addig apa van a tesókával,hogy érezze ő is ugyanolyan fontos és van vele törődve mint előtte..szeptembertől ovis lesz,megy közösségbe biztos alakulni fog a helyzet jobb irányba.

nehéz,de hát ez van..inkább az esti fürdetés rizíkós de már belejöttem,előbb a nagylány fürdik,aztán a pici mikor szoptatom ő addig mellénk fekszik és be is alszik,együtt alszanak el..

de nem szokott vissza a pelusra szerencsére,mint írja sok anyuka hogy bekakál és pisil és újra kisbaba lett ahogy hazajöttek a tesóval..

ennyi röviden azt hiszem :)

2 év 4 hónap. Most 6, ill. 3 és fél évesek.

Az első kb. 1 hónap volt kicsit húzósabb, aztán mindannyian belejöttünk. A lányom sosem volt extrém féltékeny, mindig a kezelhető kategórián belül volt. Imádta és imádja az öccsét, most már jó ideje teljes értékű játszótársak (persze vszekedni is szoktak).

Már máshol is leírtam az én két legemlékezetesebb élményemet. :) Az egyik, amikor először maradtunk hármasban (akkor volt kb. 2 és fél hetes a fiam), és pont mindkettő egyszerre lett halaszthatatlanul éhes. Az asztalnál szoptattam a fiamat, egyik kezemmel támasztottam a picit, hogy le ne essen, míg a másikkal a lányom szájába lapátoltam az ételt, mert persze az addig gyönyörűen egyedül evő kiscsaj hirtelen "elfelejtett" kanalazni.

A másik egy nyári történet, akkor lett szobatiszta a leányzó, a kisfiam kb. 2 hónapos. A játszótérről jöttünk haza, mindkét gyerek ordított, a pici, mert éhes volt, a nagy meg szimplán hisztizett valamiért. Kb. negyedórányira van a játszótér, azt hittem, sosem érünk haza, felkaptam a nyakamba a lányomat, egyik kezemmel a babakocsit toltam, a másikkal a lányom lábát fogtam, és közben azon imádkoztam, hogy a nagy hisztitől a nyakamba ne pisiljen a frissen szobatisztult gyerek :))

Bocs, hogy ilyen hosszú voltam, és kicsit off is, csak előjöttek az emlékek :))

Az én gyerekeim már 14 és 11 (és fél) évesek, de még jól emlékszem a babakorukra is. :)

Az első időszak kicsit nehéz volt, a szokásos testvérféltékenység miatt, a nagynak nehezére esett, hogy már nem csak vele foglalkozunk. Szerette a kistesót, de néha volt olyan, hogy mikor szoptattam, odajött, és elkezdett engem csapkodni, hogy játsszak már vele. Pár hét után kijelentette, hogy neki nem kell a tesó, rakjuk el valahova a szekrénybe. :) Persze vele is rengeteget foglalkoztunk, külön is sokat játszottunk vele, de hát ez egy ilyen időszak, túl kell rajta esni. Mire a kicsi egy éves lett, a nagy egyre többet foglalkozott vele (pozitívan), és már nem panaszkodott rá. :)Kicsit később az volt a probléma, hogy ha a nagy játszott valamivel, a kicsinek az volt a poén, ha azt lerombolta/elrontotta, ahogy csak tudta. :) Pl. a nagy rajzolt, a kicsi belefirkált, a nagy legózott, a kicsi szétszedte, a nagy várat épített, a kicsi lerombolta... folytathatnám. :) De aztán elkezdtek együtt játszani, a nagy mindig tanította a kicsit, magyarázott neki, hihetetlenül édesek voltak. :) Olyan 5-3 éves koruk óta már tényleg tudtak egymással játszani, ezután egyre elhanyagolhatóbb lett a korkülönbség és az ebből adódó feszültségek. Bár a nagy 8-10 éves kora körül előszeretettel szekálta a kicsit (biztos bosszúból a régi sérelmekért :D), imádták egymást, szinte csak együtt játszottak. Most is nagyon jóban vannak.

Szóval az elejében vannak nehézségek, de szerintem ez egy ideális korkülönbség, mi pont úgy terveztük, hogy kb 2 év legyen köztük, így sikerült.