Hogyan adhatnék babámnak több ételt anyatej helyett?

Ez bevett tanács - hát, én azt is írnám, hogy sajnos. Azt ugye tudod, hogy ezzel nem segíted a szoptatás fennmaradását?

Természetesen te tudod és döntöd el, mit hogyan teszel!, én csak arra utalnék, hogy nem biztos, hogy ez minden szempontból jó választás lesz. Megeshet, hogy ez tényleg segít majd abban, hogy a babád többet egyen, de egy csomó problémának is megnő az esélye:

- Nem lehet előre tudni, hogy a babád hogyan fogadja a hirtelen szopi-megvonást. Lehet, hogy nem zavarná, de ha eddig ilyen szopis volt, esélyes, hogy totál kibukna tőle.

- A te tejtermelésednek sem jó, ha hirtelen sokkal lecsökken a fogyasztás, mert minden bizonnyal túl fogsz telődni. Vagyis átmenetileg fejned kell, hogy annyira visszaapadj, amennyi tejet "szabad" adni a babádnak.

- A hozzátáplálás kezdete egyébként is elég érzékeny szakasz a szoptatásban. Mondjuk ez inkább a nagyevő babáknál gond, akik túl gyorsan hagyhatják el a szopikat, ami miatt nagyon lerövidülhet a teljes szoptatási időszak. De az sem feltétlenül szerencsésebb, ha te döntesz úgy a saját szakálladra(!), hogy márpedig direkte korlátozod a dolgok természetes menetét. Nem biztos, hogy ezzel tutira forszírozod a babád elválaszt(ód)ását, de az esélye komolyan megnő. Ilyenkor egyébként is annyi inger éri a babákat (mozgásfejlődés, érzékszervek, beszéd érése stb.), hogy alapból szükséges lehet a szoptatás "megvédése a külső, érdekesebb dolgokkal szemben, legalábbis akkor, ha szeretnéd fenntartani a szopit.

- Nemsokára beköszönt a szeparációs szorongás időszaka, amikor nagyon sokat tud segíteni, hogy még szoptatod a babádat. Persze nem kell éjjel-nappal, de ha engeded, és ezt is igény szerint, akkor könnyebben átvészelhetitek ezt a szakaszt. - Arról nem beszélve, hogy ha a babád elvárásai ellenére korlátozod őt a szopiban, az még egy lapáttal rátehet erre a természetes szorongásra.

Én tényleg nem akarlak lebeszélni arról, hogy kínálgasd a babádat, hiszen bármikor kedvet kaphat az evéshez - egyszerűen azt próbáltam ezekkel is bemutatni neked, hogy egyrészt (a közhiedelemmel szemben) nem tragédia, ha a baba ennyi idősen még inkább téged preferál. Másrészt, hogy ha ennyire csak egy dologra (az etetésre) koncentrálsz, pláne ha rástresszelsz(!), könnyen megeshet, hogy más, szintén fontos információk, összefüggések felett simán elsiklasz...

Ezért ÉN ilyen esetben ezt tenném: továbbra is rendszeresen kínálgatnám és próbálnám érdekessé tenni a babám számára az etetéseket. Változatos, neki való(!) ételeket, alapanyagokat adnék neki, kanállal vagy fogható formában (BLW), ahogy éppen neki tetszik. Ha érdekli a közös evés, akkor igyekeznék mindig vele enni, hogy pozitív élményt kapcsoljon az evéshez. Bátran kreatívkodnék ezzel-azzal, elsősorban az Ő jelzéseire hagyatkozva - de ha sehogysem lépünk előre, hát ez van!

És való igaz, hogy csak az anyatej is fedezi a baba szükségleteit, még mindig! Szóval afelől nem kell aggódni, hogy hiányt szenved valamiben. "Csak" arról van szó, hogy még nem jött meg a kedve az evéshez, még nem érzi magát késznek rá - de ezen kívülről elég nehéz (és nem is muszáj) változtatni. Nem hiszem, hogy az lenne a megoldás, hogy "megtömjük" a babáinkat. Ellenben az igen, hogy finoman bátorítjuk, bíztatjuk őket... de el is fogadjuk az ő (esetleg hárító) reagálásukat is!

Remélem, nem haragszol, hogy ezeket leírtam, de talán nem volt haszontalan. Anyaként, leendő dietetikusként és szopis segítőként is ezt gondolom.

Én a védőnővel értek egyet. Sajnos nem igaz, hogy az anyatej elegendő egy 9 hónapos gyereknek. Lehet, hogy a súlya megfelelő, de egy csomó vitamin és ásványi anyag hiány alakulhat ki úgy, hogy észre sem veszed.

Még az LLL is azt ajánlja, hogy 6 hónaposan kezdjük meg a hozzátáplálást.

Sajnos a fanatikus szoptatós anyukáknak is bele kell törődniük, hogy a gyerek nem szopizhat örökké, előbb-utóbb meg kell kezdeni a leválást a gyerekről. Nem kockáztathatjuk a gyerek egészségét csak azért, mert nekünk jól esik a szoptatás.

Hát, ez nem egészen így van...

Röviden, az LLL és a szakemberek sem azért javasolják 6 hótól a hozzátáplálást, mert az anyatej akkor már nem elég, hanem elsősorban azért, mert a baba addigra érik meg a szilárd táplálékokra. Vagyis máson van a hangsúly. A javaslat úgy szól, hogy ekkortól kezdjük kínálni - de ha még nem eszik, nem kell túlzottan erőltetni. A megtömés semmiképp nem megoldás! Kínálni javasolt, de rá kell hagyni, hogy mikor szánja el magát.

Több ilyen irányú vizsgálat is azt az eredményt hozta, hogy a 9 hós, még nem evő babák semmiben sem szenvedtek hiányt a 6 hótól etetett babákhoz képest. Ha kell, linkelek oldalt is, de rá kell keresnem.

Illetve gondoljatok arra, hogy mi van, ha egy idősebb baba, gyerek beteg lesz és csak a cicit fogadja el? Igaz, ez legtöbbször egy rövid átmeneti időszak, de ők sem szenvednek ezalatt hiányt semmiben. Sőt, az anyatejből vett immunanyagokhoz sehonnan máshonnan nem juthatnak hozzá..!

Vagyis nem, 6 hónapos kor után sem "rosszabb", kevesebb az anyatej, mint korábban. Idővel persze lassan(!) csökken a benne lévő anyagok mennyisége és összetétele (de másoké meg épp nő!) - viszont ez főleg azért és akkortól van, amiért és amikortól a baba már mást is kap, nemcsak tejet!

És végül, nem annyira a szilárd táplálékok teszik teljessé az anyatejet, hanem bizonyos értelemben fordítva, az anyatej segíti a szilárdból származó tápanyagok lebontását és beépülését.

Szóval ne írja le senki a fél évnél idősebb anyatejet!

Akkor olvasd el még egyszer.

Kérdező, na látod, minden babának lesz előbb-utóbb egy kedvence! Hajrá! :)