Mi legyen az anyósommal?

Nem tudom, hogy pontosan mi is a történet nálatok, de így látatlanban is megértelek.

Nekem lassan 3 éves a lányom, de ott nem hagynám náluk egy napra sem. (Igaz ők elég messze, vidéken laknak)

Én speciel azért, mert direkt ellene tesz minden nevelési elvünknek, hülyeségekre tanítja (pl. csúnya beszéd, nyelvöltögetés), teletömi totál egészségtelen kajákkal (legolcsóbb tescós párizsi, aszpartamos üdítők) ebédre pudingot ad neki, este 10-kor még kint flangál vele az utcán... nem is sorolom, mert felmegy a pumpa. Mindezeket úgy, hogy mi ott vagyunk, szólunk is a dologért, de titokba mégis megteszi. El nem tudom képzelni, mi lenne, ha nem lennénk a gyerek mellett...

Én egyet tanácsolok, szintén hasonló érzelmeket táplálok a drága anyósom iránt: hogy ne legyél ideges,akkor engedd át a maminak, amikor ott a férjed, így megelőzhetes azt is, hogy kettesben, azok szerint a normák szerint próbálja a gyerekedet neveelni, ami neki fontos. HA meg ott a férjed, akkor a férjed is közbeszól majd, ha nem tetszik neki valami az anyjával kapcsolatban.

Te meg minden egyes alkalommal ne azon bosszankodj, hogy megint anyóssal van, vajon mit csinál vele, mert ez őrjítő, tudom, bele is lehet őrülni, inkább csinálj magadnak arra az időre egy kis programot: beülsz a barátnőddel kávézni, teázni, elmész vele biciklizni, szoliba, kondiba, kozmetikushoz, ki a rétre napozni, a városba köülnézni, a szomszédoddal beszélgetni... csak találj magadnak egy kedves időtöltést, hogy ne azon morfondírozz, mi történik a túloldalt, hidd el könnyebb lesz, én is megkönnyebültem, amióta bevettem a leszarom tablettát. Annyira meg nem fogja tudni átnevelni. 2 hetente egyszer elviszi a férjed, aztán ennyi. Megmondom egyik héten a te családodhoz, a másik héten meg hozzá viszed. A többiben pedig ti nevelitek a gyereket,akár tetszik neki akár nem.