Anyukák! Akinek nehéz volt az újszülöttkor a babával és hírtelen érte a felismerés hogy ez 24 órás feladat az akar még kistesót vagy nem? Nálunk mostmár minden rendben, imádom a lányom de ugy érzem elég ez az egy baba.

Szülés előtt még én is úgy terveztem, hogy hamarosan jöhet a tesó.Na az élet bemosott, komplikált szülés, nulla tej, hiába fejtem, ittam a teákat stb. Tápszer, hasfájás hónapokig, nem alvás, én is vissza szerettem vna kapni az életemet, mindenkit csak a baba érdekelte, tőlem egy szót se kérdezett senki, depresszió, gyógyszeres kezelés, hozzátáplálás kezdetekor kapott a kicsi egy gyomorhurutot, aztán fogzás, minden fogzással láz... Igazából 8-9 hónapos korára fogadtam el azt, hogy anya vagyok és onnantól kezdtem el megtalálni benne az örömet és a szépséget. Testvér ügyben még most is a nem lesz felé hajlok, bár vannak már bennem ezzel ellentétes gondolatok is, szóval nem tudom. Leghamarabb négy-öt éves korában jöhet újra szóba a dolog. Most 15 hónapos...