Szerintetek mit kellene most tennem?
Sziasztok!
Az nővéremnek van két gyerkőce, 5 és 2,5 évesek, igazi hisztérikák, a szó legszorosabb értelmében. Visítanak, nem hallgatnak senkire, ha fel kell őket öltöztetni, mert készülnek valahová, akkor tuti, hogy az öltözést legalább 40 perc hányásig visítás előzi meg, de ugyanez van akkor is, ha nem kapják meg, amit akarnak. Nem értik, és nem is fogadják el, hogy mi az a NEM, és a legrosszabb, hogy a nővéremék mindent rájuk hagynak, sőt. Inkább eladták a tévéjüket, csak ne kelljen rászólni a gyerekekre, hogy ne nézzék egyfolytában. Szóval, a lényeg, hogy nagyon hisztisek.
Az én kislányom egy éves, de már a születése előtt elhatároztam, hogy nem fogom hagyni, hogy ugyanolyan legyen, én tuti, hogy nem bírnám idegileg.
És mégis, egyre több az akarat, egyre több a hisztéria itthon is, nem hittem volna, hogy egy egy éves piciben ekkora akarat lehet. Vergődik, a falba veri a fejét, csapkod, rugdos, pofozkodik, visít. Azt, hogy NEM SZABAD vagy nem érti, vagy nem foglalkozik vele, nem tudom. Pl.: minden áldott nap legalább hetvenszer rászólok, hogy a villanykapcsolóhoz nem szabad nyúlni, de ő hozzányúl hetvenegyedszerre is. Ez az állapot nem két hete tart, hanem már két hónapja...
Nem hagyok rá mindent, sőt, mindenről elmondom, hogy nem szabad, és azért nem szabad mert veszélyes, mert ráesik, mert megsérül, mert fájni fog, stb. És mégis, ha nem engedem, akkor jön a hiszti. A hisztivel kapcsolatban is próbáltam már szinte mindent, amit javasoltak:
- nem foglalkoztam vele - még jobban rákezdett.
- betettem a kiságyba és ott hagytam - teli erővel ütötte a falba a fejét
- próbáltam elterelni a figyelmét - semmit se használt, ugyanúgy visított és sírt tovább.
Néhány hete már arra is rászokott, hogy mellettem aludjon éjszaka, holott megesküdtem, hogy ezt nem fogom hagyni, mert engem is maga mellé szoktatott anyám, aztán 11 éves koromig nem sikerült kiűznie maga mellől.
De hiába próbálok ezzel kapcsolatban is bármit, teáztatom éjjel, ha felébred, enni adok neki, stb., egyszerűen nem hagyja abba a sírást addig, amíg az én ágyamba nem teszem. Ott megnyugszik, szusszant kettőt és már alszik is. Már azzal is próbálkoztam, hogy elaltattam magam mellett, és visszaraktam a kiságyába, de tíz perc múlva újra ébredt, és kezdődött minden elölről.
Azt pedig nagyon könnyű mondani, hogy hagyjam ott a kiságyában, üljek mellé, simogassam (próbáltam), semmit sem ér, mert a lányom nem az a típus, aki sírdogál fél órát és visszaalszik - ő sajnos 5-6 órát simán átvonyít, lázig, hányásig.
Most jutottam el arra a pontra, hogy teljesen tanácstalan vagyok azzal kapcsolatban, mit kéne tennem, hogy ne váljon egy akaratos kis hisztérika a lányomból.
Nem tudom, mit ronthattam el, de kérlek, segítsetek!
1 éves csajszi anyukája
válasza:Egy igen akaratos,határozottan öntudatánál lévő kislány anyukája vagy.Jó hír,hogy valószínűen ez a tulajdonsága fogja őt előrevinni az életben ha felnő.Biztosan mindent el fog érni amit akar.Az én fiam is ilyen,de enyhébb változatban.
Nekem az jött be,hogy amikor már a hisztitől a taknya nyála egybefolyt úgy orditott,és nem akarta megérteni hogy nem szabad,akkor felvettem,átöleltem,ő szinte belémbujt,nyugodtan halkan elmondtam 20adszorra is miért nem szabad,és láss csodát,hüppögve elfogadta.Mi is próbáltunk mindent,bünti,kézrácsapás stb,semmi nem jött be.A nem az nem,lehet hisztizni,én megnyugtatom,átölelem,érzi hogy szeretem,ettől megnyugszik,és ez neki egyfajta levezetés.Olyan mintha szüksége is lenne rá,mert csinálja-már csak hetente-és egyre ritkábban.Legyél határozott,mert 2-3 éves korában sokkal durvább lesz a dackorszak,és a fejedre nő.
Próbáld ki hátha nálatok is beválik ez a tőle nem várt reakciód.Nem veszekszel tovább hogy nem,nem,-hanem átöleled,és suttogva elmondod miért nem.De ne engedj belőle 5 perc mulva se ha megpróbálja mégis megtenni amit tiltasz!
Sok sikert!
ma 10:55
Szia!
Nagyon köszönöm a válaszod, nagyon jól esett.
Valahol én sem bánom, hogy határozott a cseppem, csak úgy vagyok vele, hogy ne velem szemben legyen az. :) Tudom, hülyén hangzik, de így van.
Én is próbáltam már átölelni, magamhoz venni, de csak annyit értem el vele, hogy elkezdett csípni, rúgni, harapni. A kezecskéjére is rácsaptam már, épp a villanykapcsoló vezetéke miatt, de nem is érdekelte.
Jó dolognak tartom, ha egy ember, egy gyermek öntudatos, de azt nem, ha emiatt neveletlennek tűnik. Azt hiszem, teljesen más az öntudat és a hisztéria. :(
Azért még próbálkozom azzal, amit javasoltál, köszönöm!
válasza:Elrontani nem rontottál semmit, minden szülő átesik ezen. (Vannak akik szerint az ő gyerekük mindig jó volt, de azok vagy 70 évesek, vagy ufo-k)
A lényeg az, h azokon az apró határokon, amiken tudod, h engedsz vagy nem- ne libbenj át. A másik: legyenek írányelveid, de ha szükséges merj változtatni. Ilyen az együttalvás pl. Néha, vannak időszakok hogy igényli. ettől nem lesz veledalvó. De nagyobb dolgokban (pl. csak ritkán kap csokit, max. fél órát tv-het -most írtam vmit) NE engedj.
A hisztit meg úgy a legkönnyebb kezelni, h ráhagyod. Otthon. Ne legyen semmi olyan a közelében amit ha földhöz vagy magához vág, baja lehet belőle, aztán hagyd ott, és menj el a konyhába, vagy a másik szobába. A hiszti iylen kicsiknél csak addig érdekes, míg "figyelemmel kiséri" valaki. Egyből nem lesz jó móka, ha senkit nem érdekel :)
válasza:Valami nagyon furát fogok neked mondani.
Ez igazából egy hirtelen ötlet. (így még én sem próbáltam, de két éven át tanultam pszichológiát ha ez számít)
Én azt csinálnám a helyedbe, hogy utánoznám. Valószínűleg nagyon meg fogja lepni a gyereket a viselkedésed.
Ha hisztizik, hisztizz te is hogy ne csinálja.(Pl. toporzékolj és hisztizz hogy ne ne ne csináld)
Ez arról jutott eszembe, hogy amikor a keresztfiam kicsi volt és sírni kezdett volna (hisztiből) felemeltem vagy leguggoltam hozzá és én is úgy csináltam mintha sírni kezdenék és abba is hagyta...
Elég furának hangzik, de szerintem egy érdekes próbálkozás lehetne.
Ha esetleg próbára teszed a dolgot írd meg kérlek, hogy mit reagált a kis csajszi...
12 hetes kismami és két gyermek nevelőanyukája.
válasza:Ilyet szoktam én is csinálni, amit az utolsó ír, mikor már nincs kedvem magyarázkodni. Igazából nem is gondolom, hogy megérti a magyarázatot. A nem szabadot, azt érti,látom rajta.
Mikor visít (kisfiú létére), akkor én in visitok egyet vagy pityegünk. Hát meglepődik és csend lesz.
De el se tudom képzelni, hogy 1 évesen ilyeneket csinál a babád :-/, rugdos, meg a falba veri a fejét.
Nálunk a csapkodás megy, 11 hónapos
Sziasztok!
Köszi a tippet! Párszor már próbálkoztam ezzel, hogy ha ő nekiáll hisztizni, akkor én is. Bejött, mert tényleg abbahagyta, csak félek hosszabb távon alkalmazni, mert nem tudom, milyen tanulságot szűr le belőle. Mármint, ha azt látja, hogy a hisztivel kiváltott reakció anya hisztije, akkor milyen konzekvenciákat vonhat le ebből?
Nem tudom, értitek-e, hogy értem. Az a baj, hogy annyira tudatosan akarom nevelni, hogy még véletlenül se tanítsak neki olyan dolgot, ami később visszaüthet.
Mindenesetre néhányszor bevetem - ha mást nem is, 10 perc csendet biztosan elérek vele. :)
Én is nagyon meglepődtem, amikor elkezdődött ez az egész, nem hittem, hogy egy 1 éves pici gyerek ennyire öntudatos és akaratos lehet. Pedig nagyon sokat foglalkozunk vele, tehát nincs elhanyagolva, sőt.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!