Szerintetek a babáknak mennyire fontos a nagyszülőkkel való kapcsolat?

Szerintem ez egyszerű! Szüksége van a családotoknak a szabadságra. Ha vissza mész dolgozni akkor arra az időben a babátok már óvodás lesz. Neki jól fog jönni a saját korosztály! Az én másfél évesem is már vágyna, és szívesen vinném ölcsibe, de a barátnőim gyerekein látom fél év alatt nincs olyan hónap, hogy ne legyenek betegek a bölcsi miatt. Így várok még vele amíg kicsit megerősödik és az ovit már jobban bírja majd remélem. El fogod engedni nyogodt szívvel, mert ő maga fogja kérni, hogy játszhasson mással. Te pedig boldog leszel, hogy barátkozik és azt csinálja ami neki örömet okoz. Nincs szükség olyankor a nagyszülőkre mert ők nem tudnak 3 éves gyerekekké változni akikre szüksége lesz a gyerekednek. Akkor tanulnak egymástól a legtöbbet!Régebben kicsit másabb volt a nevelési elv. Simán nagyikra voltunk bízva akár egy hétre is néhány hetesen... A mai kor anyukája pedig el sem bírja képzelni, hogy ilyen távol legyen tőle a kisbabája. Ha egy idősebb asszonyt kérdezel meg akkor válltig állítani fogja, hogy a nagyszülőkkel mennyire fontos a kapcsolat... De valójában a gyereknek a saját szüleivel való jó viszony az első és a velük kialakult harmónia vagy annak hiánya fogja meghatározni későbbi életét. Nem mindenki tartozik a szerencsések közé, nem mindenkinek a szülei éli meg az unokákat. Azok a gyermekek sem lesznek lelki sérültek és soha egy másodpercig sem lesznek hátrányos helyzetben. Ami a nagyszülőkkel kapcsolatban fontos, hogy HA sokat vannak a gyerekek náluk, akkor legyen jó a viszony. Illetve, hogy nektek a nagyszülőkkel jó viszonyt kell kialakítanotok mert rólatok vesz példát és a ti emberi kapcsolaitokat fogja alapul venni későbbi életéhez. Persze ,,rosszra" taníthatja egy nagyszülő is a gyermeket, átveheti tőle is azt amit nem kéne. Viszont a ,,jóra" már kevésbé fogékonyak ennyire. Ha pl van egy zsémbes nagypapa akkor igyekezzetek kevesebb időt eltöltetni az unokával kettesben vele különben úgy jár mint az én párom (vagy inkább mint én vele). Bár nem ismertem az öreget tudom, hogy sok időt töltött az unokával és minden rossz tulajdonság amit a rokonok elmeséltek róla a férjem ide haza megtisztel vele engem. Tehát legyen a gyerek példa értékű emberekkel körülvéve, ha nem is kedveled az anyósodat próbálj olyan tisztelettudóan viselkedni vele, ahogyan ezt majd a gyermekedtől is elvárod. Viszont a gyereketeket ti ketten nevelitek és ha ebbe egy harmadik fél beleszól, abból nem szokott jó következni. Pl amikor valamit ,,nem szabad" de a nagymama megengedi... Aztán nyílván a gyerek rájön, hogy a szülő kijátszható. Hiszen ezt tanulta nagyitól... Na erre pl nincs szükség. Sokszor a nagyszülőknek sokkal szükségesebb az unoka közelsége mint amennyire valóban az unokának az a nagyszülőé. Ne a babára legyetek tehát tekintettel, hanem a szüleitekre. De ha nem tudják megőrizni azt a szabadságot, hogy becsukhassátok az ajtót és ti hárman alkossatok családot, akkor költözzetek el a saját boldogságotok érdekében és tiszteletből és szeretetből látogassátok őket ahogyan tehetitek. Sok esetben (főleg egy anyós viszonyban) rengeteg jót tesz a távolság.