Mit csinaljak ha annyira hisztizik hogy lila es nem vesz levegot?

Azért gondoljatok bele a két hónapos pláne az 5 hetes baba nem rég egy biztonságos heylen volt. Most meg egy zajos hideg világba. Nem hinném, hogy egy két hónapos is így manipulálná a szüleit. Az én lányom is rengetegett volt kézbe az elejétől fogva ennek az lett a következménye, hogy már két hetes korban végig aludta az éjszakát. Viszont tény mind a mai napig ha sír oda megyek hozzá még ha hisztiről is van szó és megnézem mi lehet a baj. Ha hiszti akkor mondom neki, hogy ezzel most anya nem törődik és elmondom neki, hogy hagyja abba. Igaz a lányom már két éves de kicsinek is mindig meggyőződtem enm e lázas nincs e tele a pelus ruha nem e szorítja stb.

Én ezt csinálnám. Váltig állítom, ha 5 hetes baba ellilul ha sír akkor baj van. Ha csak olyan vesgyél fel mert unatkozom féle sírás az egyáltalán nem ilyen akkor nagy szünetek vannak a sírások. Ez a fajta sírás amit itt a kérdező leírt minden félképpen valami problémára utal szerintem így látatlanba.

Egy ennyi idős babának nem csak az a problémája, hogy éhes, szomjas, fázik. vagy épp tele a pelus. Sőt, ez utóbbi egyáltalán nem is zavarja. Egy fél év alatti babának az anyai ölelés, a testközelség éppen olyan fontos igénye, mint a tele pocak és a megfelelő hőmérséklet! Van, amelyik jobban igényli, van, amelyik kevésbé, de valamennyire mindegyikük. Ez nem úgy működik, hogy 9 hónapig egy meleg, biztonságos helyen volt, ahol tompák voltak a fények, a hangok, és egész nap anyukája szívverését hallgatta, aztán ha megszületik, egyből jól fogja érezni magát tök egyedül a kiságyban, hangos zajok és éles fények mellett! Gondoljatok már bele egy kicsit, légyszí...

Már többször leírtam, de talán tudok vele segíteni a tapasztalatlan anyukáknak: nekem két gyerekem van. Az elsővel én is elkövettem azt a hibát, hogy meg akartam hamar nevelni, nem akartam ölbe kapatni, tanulja csak meg, hogy ne hisztizzen. Most 2,5 éves, pár hónappal ezelőttig vécére sem tudtam nélküle elmenni, mert ordított, egész nap csak nyűglődött valamiért, és a mai napig nem alszik el egyedül. Zokog, ha kimegyek a szobából.

A második most 6 hónapos, őt igény szerint szoptatom, éjjel is, hordozom, ha szeretné, az első hetekben egész nap rajtam lógott. Az eredmény pedig egy ritka kiegyensúlyozott, nyugodt baba, aki akár egy órát is eljátszik egyedül, és az éhséget és a fáradtságot leszámítva soha nem sír. Pedig kaptam érte hideget-meleget, hogy el fogom rontani. Pedig ő biztonságban érzi magát, ellentétben szegény nagyobbikommal.

Úristen szegény baba.

Te komolyan azt gondolod, hogy az a kis ártatlan 5 hetes ösztönlény hisztizik, manipulál téged? Csak a közelségedre vágyik, mert nem tud olyan gyorsan adaptálódni a külvilághoz, ahogyan te azt szeretnéd. Most az a dolgod, hogy dajkáld, babusgasd minél többet, ha máshogy nem megy, hát aludj vele.

Elképesztő, hogy miket olvasok itt, vízzel leönteni, üvölteni hagyni... Bizonyos embereknek nem kéne hagyni, hogy gyereket vállaljanak...

"de az amikor setalok vele a karomban a hazba korbe korbe es egy pillanatra megalok uvolt ahogy tovabb setalok abba marad a siras:-)na akkor ez mi ha nem hiszti?"

Mint írtam egy ilyen pici babának szüksége van a testközelségre, ezért sír, amikor nem kapja meg amire szüksége van. Azért szereti, amikor sétálsz vele, mert a ringatózás a méhen belüli állapotra emlékezteti, és ez megnyugtatja. Nevezheted ezt hisztinek, de attól még nem az, hanem normális szükséglete egy babának. Persze leszoktathatod erről az igényéről, egy idő után majd be is törik. Az más kérdés, hogy ennek az lesz a következménye, hogy megtanulja, hogy hiába próbál jelezni, nem foglalkoznak vele, aztán majd nem kell csodálkozni, ha szorongó, bizalomhiányos felnőtt lesz belőle.