Mivel töltenétek el az időt ilyen esetben?

16 hós a fiam. Ahol lakunk, nincs játszótér. Egy barátnőm van, akinek van 2 gyerkőce. Sajnos ők fent a hegyen laknak, nehéz feljutni hozzájuk, főleg,hogy jelenleg 24 hetes kismama is vagyok. Ők havonta egyszer jönnek hozzánk.A többi barátnőm elköltözött. Rokonok nem jönnek hozzánk, nem kiváncsiak ránk se, a gyerekre se.

A szüleimnél lakunk, de hát ők is inkább a saját dolgukkal foglalkoznak.

Itt nincs egy normális bolt, ahova az ember reggelente eljárhatna friss péksüteményért, mert csak a száraz, többnapos dolgokat teszik ki. Szóval úgymond sehova sincs menni. Autónk nincs, csak vásárláshoz tudjuk kölcsönkérni.

Már néha megbolondulok a bezártságtól, unalomtól. Nincs senki, akihez szólhatok, a gyereket sem tudom elvinni olyan helyre, ahol játszhatna.

Sétálni szoktunk naponta fél-1órát, mert olyan rosszak a járdák, hogy a babakocsi már félig tönkrement. Főút mellett lakunk, úgyhogy a gyalogos séták kilőve...

Szoktunk bent a lakásban játszani, rajzolni, olvasni, segít a házimunkában, de mégis unalmasak a napok. Lent az udvaron is elvagyunk egy ideig, de aztán azt is megunja.

Nem tudom mit tudnánk tenni, hogy változatos legyen a nappal.

Azt ne írjátok, hogy járjunk társaságba. Mert nincs hova. Már többször hívtuk a sógornőméket, de sosem jöttek el, csak ígérgetttek. A többi rokon reggeltől estig dolgozik.

Néha úgy érzem, megőrülök a bezártságtól:(