Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » 6. -án fogjäk müteni a kisfiam...

6. -án fogjäk müteni a kisfiamat, és nagyon magam alatt vagyok. Hogyan üzhetném el az tulzo aggodalmamat?

Figyelt kérdés
6.-àn fogjäk müteni.vesemütétje lesz és egészségügyi körülmetélés.nagyon aggodom miatta,és mär elöre rettegek az operàciotol vagy attol amikor tudom hogy mär kb 1-2 ora van hàtra és viszik a mütöbe.nagyon féltem a kisfiamat és alapvetöen nem vagyok egy elveszett nö,de nagyon tartok attol hogy amikor eröt kéne neki adnom,puszilgatnom,mosolyognom rä..félek,nem fog menni,hisz csak bögni fogok.azt meg nem szeretném ha lätnä.igaz méG csak 7 honapos de akkor is..:(.végig bennt leszek vee a korhäzban is haza sem jövöük.multkor is bent kellett maradnia 3 napot,akkor sem jöttem haza amint kimondtäk hogy muszäly megfigyelés alatt tartni,enni is alig mentem:(,nem lett volna szivem akär 1-2 orära is magära hagyni..:(ö az életem.mit csinäljak??segitsetek kéRlek!
2008. máj. 20. 13:43
 1/3 anonim ***** válasza:
48%
Ne aggódj, minden rendben lesz! Sajnos nem tudok Neked mit tanácsolni, mert én egy egyszerű oltásnál is két napot bőgök (most is), mert sajnálom, hogy lázas... De próbálj meg akkor nem sírni, amikor a műtőbe viszik. Vagy sírj, csak közben mosolyogj... Ha nevetsz, talán a könnyeket nem veszi észre. Tudom, hogy hülyén hangzik. Bocsi, de tényleg nem tudok mit írni! Tarts ki, túl lesztek rajta! Sok sikert! 3 hós kisfiú anyukája
2008. máj. 20. 13:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 anonim ***** válasza:
Szia, az én lányomat 5 hetesen műtötték, kiszedték a bal petefészkét. A lakhelyemtől 350 kilométerre volt a kórház, ezért én voltam ott egyedül, a férjem nem tudott minket látogatni. Nehéz megállni, hogy ne bőgj, de ha sírsz azt sem itéli el senki. Sőt, vannak más anyukák is ott akik ebben a cipőben járnak. Én sem ettem igazán azon a héten, csak fogtam a kezemben és igazán az ágyba sem akartam letenni. Ebben nincs semmi rossz. A műtét alatt végig a kiságyát néztem, hogy mikor hozzák már ki. De azóta eltelt 2 hónap, és már szinte nyoma sincs a műtétnek. A műtét következményeibe sajnos még nem igazán tudtam belenyugodni, hisz csak mikor majd felnő, akkor derül ki, hogy lehet e gyermeke. Igazán a férjemmel sem tudom megbeszélni azt, amit átéltünk, mert ő nem volt ott. Ha van valami extra kérdésed, akár priviben is felteheted, ha tudok válaszolok. Addig is kitartás, hisz nekünk is éppúgy szükségünk van rájuk, mint nekik ránk.
2008. máj. 20. 13:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 anonim ***** válasza:

Szia! Nekem 2 hete elesett motorral a kisfiam, és bevitték a műtőbe összevarrni a száját. Ez össze sem hasonlítható azzal, ami Nálatok lesz, mégis: amikor kimondta a doki, hogy a műtőbe nem mehetek be, én olyan ideges lettem, mint még soha. És én sem vagyok egy elveszett nő, csak ha a gyerekeimről van szó, akkor aggódom halálra magam. Érdekes módon, amíg várnunk kellett, tudtam mosolyogni a kicsire, csikizgettem, játszottunk, és mosolyogtam. Egészen addig, amíg be nem zárult a műtő ajtaja. Utána az órát néztem. Hidd el lesz erőd mosolyogva bíztatni. Utána ha sírsz, amíg műtik, és ideges vagy, az tök természetes, hiszen imádod őt. Éppen ezért fogsz tudni mosolyogni rá a műtét előtt. De hamar túl lesztek rajta, és olyan gyorsan megy az idő.... Minden rendben lesz!!

Kitartást és jobbulást!!! :o)

2008. máj. 20. 15:46
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!