Hogyan rázhatnám fel magam? Esetleg tudtok ajánlani valami jó vitamint vagy bármit?
Kisfiam 14 hetes. Pár napja rájött a hoppáré és szinte egész nap kézben akar lenni. De a minimum, hogy csak vele foglalkozzak. Ha elalszik a kezemben és leteszem, pár perc és sírva ébred és nem nyugszik meg, míg fel nem veszem. Egyszerűen semmire sincs időm. Fáradt is vagyok, fáj is mindenem, nem csak a derekam, de a fejem, gyomrom is! Egyre ingerültebb leszek. Nagyon szeretem őt és szeretek vele foglalkozni, de ez kicsit kikészít. Sokszor a dühtől törni, zúzni tudnék tehetetlenségemben. Nem a kincsemre vagyok mérges, hanem magamra, hogy nem tudom megoldani a dolgokat, míg más helyt tud állni. Emiatt ingerültebb vagyok, bunkó másokkal ha nem figyelek oda.
Segítsetek, hogyan hozzam helyre a lelki békém? Hogy ne legyek idegbeteg? Nem akarom, hogy a kisfiam igya meg a levét. Szedjek valami vitamint? (már nem szoptatok) Vagy ti mit tennétek a helyemben?
Szia,
nekem tök ugyanez volt, ugyanebben a korban kezdődött. (megjegyzem, szeirntem 14 hetes nem tud még hisztizni).
Akkor kezdett neki kinyílni a világ, és már nem eléítette ki, hogy egyhelyben, önamgának....elkezdte nagyon igényelni a társaságot, meg hogy újat mutogassak neki mindig. Mai napig (7 hónapos múlt) akkor végzem a dolgom, ha ő alszik, nagy néha a vasalást eltűri. Én is próbáltam sírni hagyni, de csak az nem hiszi el, hogy van olyan baba, akit nem lehet, meet inkébb holtra sírja magát, aki olyan szerencsés, hogy nyugodt vagy kevéssé makacs baba jutott neki. Én mindig arra gondoltam, hogy természetes, hogy kellünk nekik. az én férjem se segít szinte semmit, mondjuk reggel 8-tól este 6-ig dolgozik, plusz néha haza is hoz melót. És ehhez képest magasak az elvárásai. csak arra szoktam gondolni, ha kezdek besokallni, hogy nem fog ez örökké tartani. Mert ha azon hergelném magam, hogy midnnet nekem kellcsinálni stb. , akkor begolyóznék. Így is vannak elég rossz napjaim, de igyekszem, hogy a kislányom ezt ne érezze. Amúgy nincs semmi segítségem, mert anyukám meghalt, anyósom, meg távol...
Nagyon szépen köszönöm nektek is! Úgy érzek kellettek ezek a szavak, hogy jobban legyek. Furi, de így van. :) Most is itt alszik a kezemben és ha ránézek, eszembe jut, hogy még csak most született. Szóval nagyon gyorsan telik az idő és ki kell használnom. :)
Mégegyszer köszi mindenkinek!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!