Más 1 éves is hisztis?

Igen, más egyéves is hisztis, sőt már a 9 hónapos is és még a négy éves is :) Ez egy ilyen korszak, és bizony mi is ilyenek voltunk ekkora korunkban. Ebben a korban még nem tudják máshogy kifejezni az akaratukat, még nem tudnak beszélni, pláne nem komplex érzelmeket verbálisan kifejezni. Én nem verném el, szerintem hosszú távon ebből csak azt tanulja meg, hogy a problémák végső megoldása a fizikai agresszió. Persze mindenki úgy neveli a gyerkőcét ahogy akarja, ez csak a privát véleményem.

Ha rátör a hiszti, szerintem tegyétek biztonságos helyre, azután had szóljon, tombolja ki magát. Ilyenkor sem kell fölötte állni, beszélni hozzá, kiabálni vele, nyugtatgatni, mert az csak olaj a tűzre, ha látja hogy van közönség. A lényeg hogy ne engedjetek neki, tanulja meg hogy a hisztivel nem ér el semmit. Okosak ám ők, gyorsan rá fog jönni. Ettől függetlenül a határait mindig is feszegetni fogja, egészen felnőttkoráig, úgyhogy kitartás! A védőnőm azt mondta, hogy a személyiség fejlődés fontos része, hogy kialakul az önálló akaratuk. Sok sikert kívánok,

10 hós hisztizsák anyukája

Én azt gondolom, egy 1 éves gyerek hisztijére ne a verés legyen a válasz! (nekem is ennyi idős, és igen hisztis a lányom, ordít, "verekszik, volt, hogy a hajam húzta...).

Egyszerűen nem kell ráfigyelni, ha nincs közönség befejezi. Senki sem szeret úgy produkciózni, hogy nem figyelnek rá. Rafináltak, Ők is hamar rájönnek.

V. el kell terelni a figyelmét.

Van olyan hogy már én is nehezen viselem, főleg ha fáradt vagyok. Volt, hogy ordított teli torokból, én is elsikítottam magam, úgy meglepődött, hogy rögtön abbahagyta. Nevetett rajta és ment a dolgára.

Egyébként ezt a módszert nagyon sok szülőtől hallottam már.

Volt olyan apuka aki szintén földhözvágta magát amikor a fia is (igaz, hülyén néztek rá), de a gyerek többet nem csinálta. Na, mondjuk lehet, ezt nem próbálnám ki :)

Azt még elfelejtettem.

A verés valóban pont az ellenkezőjét válthatja ki, mint a valós cél.

Ahogy az előttem szóló is írta.

Engem is vert az apám, sokszor és elég sokáig (már majdnem 18 voltam még akkor is elkapta a hajam). Bevallom, én sem kedvelem azokat az embereket akik így oldják meg a problémát.

A másik mostanában olyan sokat hallani arról, hogy verekszik a gyerek a játszón, bölcsiben, oviban-legtöbb esetben otthoni "jó" példa. Persze nem azt mondom, hogy egy popsiracsapás ilyen hatást vált ki.

De ne felejtsük, nem egyformák a gyerekek, nem egyformán élik meg a helyzeteket.

Egyébként meg már most el lehet kezdeni magyarázni miért is ne.

A célját meg végkép ne érje el a hisztivel-következetesség. Ami az első fiamnál nem jött be :( - gyenge voltam (és bizony nála én is odacsaptam kisebb korában, az oviba meg is volt az eredménye). Azért 10 év sokat változtatott a hozzáállásomon, szemléletemen.