2 éves 3 hónapos kisfiam rettenetesen hisztis pár napja, ti hogyan reagáltok a hisztire?

Először is szerintem, semmiképpen nem szabad mellette maradni míg elalszik. Megszokja, és látod már most is több mint 1 órát ott töltessz mellette. Ez nem jó. Az sem jó, hogy megengeded neki, a játékok bevitelét a kiságyba. Minnél előbb meg kell tanulnia, hogy alvásidőban nincs semmi játék! Akkor csakis alvás van. Tudom, hogy nehéz kibírni és sokszor úgyérzed elszakad a cérna, de legyél határozott és következetes. Mesélj neki mielőtt lefekteted, puszi, simi, ölelés az mindenképpen kell, de ha már lefektetted és minden szükségelete ki van elégítve, akkor ne engedj a hisztinek, ne is reagál rá, mintha nem is hallanád, mert ha már látja, hogy felidegesített téged , vagy hogy ne hisztizzen odaadsz neki valami játékot, akkor máris elérte a célját és a hisztik mindennaposak lesznek. Persze, ha következetes leszel, akkor sem fog változni a dolog egyik napról a másikra, de meglesz a változás idővel, csak légy türelemmel. A jelszó szeretet, elfogadás, megértés, de mindenképpen következetesség! Sok sikert és kitartást.

Rászólok, rákiabálok. Ha folytatja, megy a sarokba és akkor jöhet ki ha befejezte. Egy idő után szól, hogy Anya, befejeztem a hisztit.

Először is próbálok higgadt, nyugodt maradni, ez a legnehezebb. Én nem szoktam hátat fordítani neki, mert ez csak fokozza a kétségbeesett dühét, ami miatt hisztizik, és szerintem az a dolgom, hogy megtanítsam, hogyan kezelje az érzelmeit, nem az hogy ha számára a helyzet kezelhetetlenné válik (azaz hiszizik) otthgyom. Viszont nem is engedek neki, hanem amikor látom hogy épp levegőt vesz, vagy kicsit csitul, mondon neki, hogy nyugodjun meg, akkor beszélünk, megbeszéljük. Ez általában fél perc alatt helyreteszi. Persze ha fáradt, nem várok csodát, és az sem mindegy, mi az ami miatt hisztizik. Ha pl meg szeretne valamit egyedül oldani, de nem megy, begurul (most ilyen a vetkőzés). Ha ebben az esetben faképnél hagynám, hát nem is tudom, mi lenne. Elcsitítom inkább és segítek neki (leginkább szóval, hogy mégis neki menjen). Ha egy boltba akar bemenni és pl csikot "venni", akkor az elszámolokháromig módszert alkalmazom. Türelmesen elmondom neki, hogy miért nem megyünk be és háromig lassan elszámolok: egy, most még kijöhetsz egyedül, de ha háromig számolok, ki kell hozzalak, kettő: uez, három: sajna ki kell vigyelek, és ezután szó nélkül felveszem és kiviszem. Ha visít hát visít, nem tart tovább egy percnél és már jön is tovább. Ezek álalában működnek, csak az a kiakasztó hogy óránként minimum tízszer kell valamelyiket bevetnem:) ilyenkor már alig várom hogy alvásidő legyen, vagy vmi kötöt programunk, vagy apa hazajöjjön.

csikot presze csokit akart lenni :)