Anyukák! Ti hogy vagytok ezzel? Néha ti is azt érzitek, h rossz anyák vagytok? Vagy nem bírjátok?

Az alapján amit leírtál, szerintem a foga jön és azért sír ennyire. Próbálj ki valami kencét ami csillapítja a fájdalmát. Ne aggódj, minden szerető anya bizonytalankodik, jó anya vagy. :)

Egy anya sohasem lehet elég türelmes és megértő. Ember vagy, nem gép. Vannak jobb és vannak rosszabb napjaid. Ez az élet rendje. Hidd el, minden anya így van ezzel, még, ha nem látod is. Senki nem teszi ki a kirakatba, hogy éppen aznap az idegeire megy a gyereke. Mindenki érezte már magát rossz anyának. Ez nem baj. Igazán akkor lennél rossz anya, ha nem érdekelne, hogy a gyereked, éppen sírós, és mérges, és nem magad okolnád. Ez a jobbra való törekvés jele. Hidd el, senkinek sem rózsaszín ködös álom a gyereknevelés. Valószínűleg rajtad sem lehet látni, hogy kivagy, és más anyukák rád néznek irigykedve. hogy milyen jól bírod a gyűrődést.

én is voltam így. alig bírtam cipelni, olyan nehéz (10kg), én meg 50 körül, mivel nagyon sokat fogytam az utóbbi időben, épp az elkeseredettségtől. Lassan megedződtem fizikailag, ha nagyon nyügi, felkötöm kendőbe, ez mindig beválik, és már nem érzem úgy, hogy leszakad a derekam. Nem bírom hallgatni a sírást, nem tesz jót egyikünknek se. Szerintem tartsd ölben (pl kösd magadra), amennyit tudod, hidd el, megéri, és egyre jobban fogod bírni. Csodás anya vagy, mert segíteni akarsz neki !

Biztos a foga jön azért nem is evett a tápszer jó ötlet volt. Néha én is ezt érzem amit írsz és akkor ránézek a picimre és kicsit mögé nézek, hogy neki is milyen nehéz lehet az élet és akkor kicserélődnek az érzéseim. A férjem a legnagyobb támaszom ő szokott vigasztalni mikor nagyon kibukom.

Én is megszakadok 45 kg-osan a 10,5 kg-os 1 évesemmel... Ha leteszem akkor rohannom kell utánna, ha az ölemben van akkor megszakadok. Hát felváltva csinálom amíg bírom. Néha úgy érzem minden nap túlélés. De Aztán este odabújik hozzám, megölel, puszilgat... közösen nézzük a mesét és a kedvenc résznél én énekelek ő meg hümmög mintha ő is énekelne. Ezek olyan meghitt pillanatok amik feltöltenek. Mikor vele fürdök az is nagyon jó, mikor közösen játszunk... Csakhát már nem vagyok elég jó játszótárs neki mert mindent maga akar megnézni és maga akar játszani vele. Az én kezemből kiszedi. Ja! És mikor elindult ő sosem jött kézen fogva. Egyszerűen ellökte a kezemet.:( Nekem ez olyan rossz érzés volt. Mostmár ha fárattabb megfogja, de még mindig magától szaladgál és igen szegényke néha huppan hatalmasakat. Olyankor is bennem van a tüske, hogy miért nem tudtam elkapni:( De volt már, hogy szegény olyan szerencsétlenül esettés én olyan bénán akartam utána nyúlni, hogy még rosszabb volt így mintha hagyom elesni. Ekkor meg nem is engedte hogy felvegyem megnyugtatni. Szörnyű lelkiismeret furdalásom volt pedig tényleg jót akartam. Hát szörnyű volt, hogy a megsebesült síró kis egyetlenem ellök mikor megölelném vígaszul, mert miattam koppant nagyobbat. Jajj lelki terror az egész járás....

én is néha kiborulok amikor már 4 órája sír a kisfiam!és akkor már én is kivagyok idegileg és még a párom azzal piszkál hogy nem vagyok elég türelmes.holott ő dolgozik és ezt nem hallja amikor meg itthon van akkor foglalkozik a gyerekkel 1 órát azt kész!megértelek ne aggódj nem vagy egyedül