Kevés, vagy semmi segítséggel rendelkező Anyukák, Ti minden kötelességeteknek eleget tudtok tenni? (részletek lent)

Hát nem irigyellek! Sőőőőt, az a nem semmi, hogy csak 1-1 alkalommal van kupi. Én nem járok főiskolára és még segítségem is lenne (bár nem szoktam kérni), saját lakásban élünk. Igaz 2 gyerekem van, de így sem tudok maradéktalanul eleget tenni a kötelességeimnek.

Ne szégyelld magad, akinek nem tetszik, az nem fog menni felétek, aki meg normális, az megérti, hogy egyáltalán nem könnyű neked!

Nos,nem csak Te vagy így ezzel.

1 éves ikreim vannak.Pszichológus vagyok,ha otthagyom a munkám,pácienseim,kb ott tartanék,hogy mindent előröl kell kezdeni,karrierépítés szempontjából.A lányok 3 hetes korában már dolgoztam.A házunktól 15 percre van egy kis helyiség,ahol fogadom a betegeimet.Úgy kellett,és úgy kell beosztanom az időmet,hogy a lányaim legkevésbé se érezzék az anyjuk hiányát,hogy ne kelljen egész nap másra bízni őket,és hogy minél többet lehessek velük.A napirendet is eszerint alakítottam.Általában már reggel 7-kor jönnek hozzám,+a lányok még kétszer alszanak,délelőtt 1 órát,ilyenkor is dolgozom,meg délután 1,5 órát.Nem egyszer volt már,hogy lefekvés után,8 körül mentem át az irodába.Tehát,kora reggel,altatási időkben,alkalomadtán lefekvés után,plusz néha max heti egy-kettő,akkor megyek el,amikor a csajok fent vannak.Emellett viszem őket ide-oda,foglalkozom velük,amennyit csak bírok,a férjem,akivel a kapcsolatunkat próbálom minél jobban óvni,háztartás stb. Nagyon nehéz,ez így.Sokszor érzem azt,hogy megszakadok.De a lánykákból mindig erőt merítek,és CSINÁLOM.Próbálom a legtöbbet kihozni magamból,de nem akarok tökéletes lenni.