A bébikomp tényleg ennyire ártalmas?

"Hátráltathatja az egészséges mozgásfejlődést

Az tény, hogy a bébikomp hasznos eszköz mozgássérült gyermekek járástanításához,

ugyanakkor a „normál” fejlődésű gyermekek esetében a használata indokolatlan

statikai terhelést jelenthet a gerincoszlop számára, felgyorsíthatja a felegyenesedési reakciókat

(7-10 hónapos kor közötti csecsemők már állnak, kapaszkodva járnak) és ezáltal igen értékes folyamatok maradhatnak ki, vagy rövidülhetnek le (kúszás, mászás, ülésben történő „kétkezes” manipuláció stb.). Ezek meghatározó elemei mind a mozgásfejlődés minőségének,

mind az egyéb képességek kialakulásának:

saját testről való tudás

térben való tájékozódás

dominancia (valamely oldali testrész/ érzékszerv ügyesebb volta)

lateralitás (jobb/ bal oldal megkülönböztetése saját testen, térben, síkban),

tárgyi világ megismerése stb.

Járásbizonytalanságot, eltérő idegrendszerei fejlődést eredményezhet

Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy amennyiben a mélységérzet kialakulása előtt

(kb. 8 hónapos korban alakul ki) bébikomp használatával tanul meg járni a gyermek,

később az önálló járás során jellemzővé válhat egyfajta járásbizonytalanság (túlzott óvatosság, koordinálatlanság), ami abból ered, hogy a korai felegyenesedés miatt az idegrendszer fejlődésében másképp szerveződik az egyensúlyközpont és más,

a helyes észlelésért felelős területek fejlődése is.

Hamarabb eljut a céljáig, de az értelmi fejlődésében is?

Igen, igaz, hogy a gyermek hamarabb eljut a kívánt célig, de nem véletlen, hogy nem azonnal állunk fel és indulunk el. A forgás, kúszás, mászás nem véletlenül előzi meg az említett fázisokat. Minden egyes mozgásfejlődési állomás előkészíti a következő mozgásforma kivitelezését,

mind izomzatilag, mind idegrendszerileg. A kúszás, mászás során más perspektívából látjuk, tapasztaljuk meg a világot! Ezek a tapasztalatok elengedhetetlenek

az értelmi fejlődés szempontjából is!

Feltételes módban, de akar kísérletezni?

A lehetséges következmények vázolásakor nem véletlen a feltételes mód használata.

Miután nem vagyunk jósok, nem tudjuk bizton állítani, hogy a bébikomp káros hatásai

minden gyermeknél bekövetkeznek, de nagyon nagy rá az esély! Akkor, amikor tudjuk,

hogy valami negatívan befolyásolhatja gyermekünk fejlődését miért ragaszkodunk hozzá?

Miért kísérletezünk saját gyermekünkön, hogy vajon azon kevés kivételek

közé tartozik-e, akiknél nem okoz problémát?

Tény: 8 hónapos kor előtti használata járásbizonytalanságot okozhat

Nem állítom, hogy minden esetben előfordul, de statisztikai tény, hogy amennyiben

a mélységérzet kialakulását (kb. 8 hónapos korra tehető) megelőzően bébikomp használatával tanul meg járni a gyermek, a későbbiekben (az önálló járás során) ez nehezíti a járásbiztonságot.

Ennek az oka egyszerű, a már kialakult észlelési háttérrel - a bébikomp elhagyása során - óvatosabban, ezáltal koordinálatlanabb kivitelezéssel kezd önállóan járni tanulni a gyermek.

Tény: aki 7 hónaposan már jár, tanulási zavar veszélyeztetett

Az is tény, hogy amennyiben 7 hónaposan kezd járni egy gyermek - bármi oknál fogva -,

kevesebb idő jut a kúszás-mászásra, valamint az ülésben történő manipulációra,

amelynek következményeként valószínűsíthető a teljesség igénye nélkül instabil dominancia, intermodalitás, szerialitás, téri irány és viszony problémák, esetleg hangzó-,

és betűtévesztések, amelyek összességében eredményezhetnek tanulási zavart.

Nem gondolom, hogy a környezetében a mozgásfejlődésen túl ilyen mély összefüggésben értelmezték volna a következményeket. Különösen nehéz lenne mindezt felmérni,

hiszen még a diagnosztikai rendszer intézményes háttere sem biztosított kellőképpen.

Mindenesetre, nem hibáztatható a szülő, ha nem ismeri a fejlődéslélektant, anatómiát, szomatopedagógiát stb, ezáltal nem látja át ezeket összefüggéseket. A szakmának kellene nyomást gyakorolnia a kereskedőkre, ahogy tették ezt számos nyugat-európai országban.

A magam részéről ezzel a cikkel kívánom felhívni a szülők figyelmét az eszköz veszélyeire.

Soltész Szilvia

A szerző gyógypedagógus,

a GEKKO operatív pedagógiai vezetője

Soltész Szilvia"

idézet innen: [link]

"A bébikompot használó, járni még nem tudó gyermekek az eszköz segítségével felegyenesednek. Ezáltal lábaikra, gerincükre olyan terhelés kerül, melyre a gyermek csontozata, izomzata még nem készült fel.

Ha a kisgyermek ülve közlekedik a kompban, akkor lábujjheggyel tolva magát halad előre. A későbbiekben ez nehezíti a járásbiztonság kialakulását és esetenként lábujjhegyező járást, futást eredményez.

Beszélnünk kell még arról is, hogy a bébikomp kialakításából adódóan nem látja a gyermek saját lábait, így nehezebben alakul ki a szem-láb koordináció, nehezebben rendezi össze a gyermek a kezek és lábak mozgását.

A bébikomp sűrű használata az értelmi fejlődést is befolyásolhatja, hiszen a gyermek kevesebb időt tölt a földön való manipulációval, játékkal, kúszással, mászással. Sok esetben az utóbb említett fejlődési fázisok kimaradnak, és a kicsi már 7 hónaposan feláll, járni kezd. Mindezek következményeként az iskolában előfordulhatnak tanulási problémák."

idézet innen: [link]

"A legegyszerűbb válasz talán ez: mert túl könnyűvé teszi a babáknak a helyváltoztatást. Segítségével anélkül fedezhetik fel környezetüket, elégíthetik ki kíváncsiságukat, hogy egyensúlyérzékük kialakulna, és mozgásfejlődésük eljutna arra a szintre, hogy valóban képesek legyenek függőleges helyzetben megtenni első önálló lépéseiket. Ahhoz, hogy ezt megtehessék, több fejlődési fázison kell, hogy átjussanak (kúszás, mászás, önálló felállás stb.), meg kell erősödnie az izmaiknak. A bébikompban idő előtt olyan testhelyzetbe kényszerülnek, amire még nincsenek felkészülve.

A bébikomppal kapcsolatos kutatások szerint azok a babák, akik kb. 4 hónapos koruktól minden nap egy órát a kompban töltöttek, nem tanultak meg hamarabb járni, mint azok, akik sosem használták ezt az eszközt. Ha ennél többet, napi két és fél órát töltöttek a babák a bébikompban, mozgásfejlődésük késedelmet szenvedett.

Egy másik probléma a bébikomppal, hogy a baba benne ülve nem látja a lábait, márpedig ez fontos akkor, amikor önállóan járni tanul.

idézet innen: [link]

"A másik veszélyforrás az ebben a korban igen népszerű bébikomp használata. A bébikompban a baba ülve tologatja magát, mondhatjuk úgy is hogy ülve jár, ami egyáltalán nem természetes és egészséges. Hátránya az is, hogy azok a gyermekek kevésbé másznak, hiszen így is mindenhova eljutnak, ahova szeretnének. És mint tudjuk a mászás azért is rendkívül fontos a csecsemők életében, mert az agyféltekék közötti kapcsolatot fejleszti, ami az írás-olvasás megtanulását is erősen befolyásolja a későbbiekben."

idézet innen: [link]

"Nem igazán jó a bébikomp, mert bár szórakoztató a babának, de nem fejleszti a mozgását. Naponta 1-2 alkalommal max. 20-30 percet lehet benne, de ennél többet semmiképpen, mert rászokik és ez késleltetheti a mozgásfejlődését."

idézet innen: [link]

Nem mellesleg a mei tai tradicionális ázsiai hordozóeszköz, az afrikai hordozó népek kendőszerűben hordoznak. Kicsit nagyobb múltjuk van mint a kengurunak...

Ráadásul ezekben az országokban(tradicionálisan hordozók) a csípőproblémák százalékos aránya elenyésző a modern társadalmakban mutatott megjelenéshez képest.

Elnézést az off- ért, a kérdező hozta ide ezt a témát, ezért merészeltem reagálni rá.

Először is balesetveszélyes. Lehet, hogy csak minden 50. gyerek bukfencel fel vele, de értük is kár.

Ezen kívül beleavatkozik a mozgásfejlődés rendes menetébe.

Mikor még csak négykézláb tudna mászni a baba, függőlegesbe állítja, és lehetővé teszi, hogy ide-oda gurulva haladjon.

Ha szerencsés a gyerek, mint több válaszoló is írta, ennek semmi káros következménye nem lesz.

Ha kevésbé szerencsés, nagyon is hiányozni fog az idegrendszerének az a sok mozgásos tapasztalat, amit nem szerzett meg a kisded, mikor nem csúszott mászott a padlón, szék és asztal alatt, szőnyegen, parkettán, kövön, nem próbált önállóan felülni, fölállni, egyensúlyozni, nem tapogatta (szopogatta...) a különböző útjába eső dolgokat. Persze az utóbbi verziónak is vannak veszélyei, ezeket le is kell csökkenteni gyerekbiztos zónák kialakításával és a szülő éber figyelmével.

A fő baj, hogy a két csoport csak iskolás korra különíthető el egész biztosra, és ekkor már "elment a vonat", a különböző fejlesztő tornák csak gyenge pótszerek a megfelelő időben történő természetes fejlődéshez és az abban rejlő spontán öngyógyító lehetőségekhez képest.

Ráadásul szerintem még a gyerek szociális fejlődésére is káros, hogy egy bébikompos baba semmi tiltott dolgot nem érhet el, hiszen a keret ezeket kartávolságon kívül rekeszti. Pedig ebben a korban kell elhangzania az elő nem szabadnak, ami után végtelen türelemmel és következetességgel kell a felnőttnek ténylegesen távol tartania a csemetét a tiltott helytől, míg az a bizonyos "belső hang" működni nem kezd a gyerekben. A bébikomp ezt is megspórolja.

A Gekkós gyógypedagógus mindent leírt.

Sokféle módon lehet veszélyeztetni egy gyerek egészséges fejlődését, és ezek közül csak keveset tilt törvény.

Szerencsére, mert akkor miből élnénk mi, gyógypedagógusok?

De önző szempontjaimat félre téve azt javaslom, NE vegyetek más, drágább járás (ülés, fordulás, fogás, bilizés.....) segítő eszközt se a gyerekeknek. A beteg kisbabákat kivéve ezek egytől egyig fölöslegesek, még jó, ha nem károsak.

Aki még meg tudja szerezni Pickler Emmi: Mit tud már a baba című könyvét, annak ajánlom figyelmébe. Így fejlődik az egészséges kisgyerek mozgása, ha békén hagyják.

Ne keverjétek össze a csecsemőgondozásról szóló könyvével (Anyák könyve?) az tényleg sok mindenben idejétmúlt.