19hónapos korban van szeparációs szorongás?

Szia!

Létezik szeparációs szorongás ebben a korban, és most kell keménynek lenni, mielőtt hozzászokik és tényleg lépni se fogsz tudni.

Szerintem először próbáld meg az alvásnál megszoktatni vele, hogy nem együtt alszotok. Mikor lefekteted aludni, puszi, ölelés, jó éjt és ülj le az ágya mellé, kapcsold le a fényeket és várd meg, amíg elalszik. Lehet, hogy hisztizni fog, kimászik az ágyból (ha ki tud), de olyankor csak simán fogd meg és tedd vissza, egy szó nélkül. Fontos, hogy ne szólj hozzá, mert azt figyelemnek veszi és harcolni fog érte. Ha nem mászik ki és csak ott sirdogál, hogy vedd fel, ne törődj vele. Baromi nehéz, tudom, de erősnek kell lenned, hidd el abba fogja hagyni, elfárad és elalszik. Ezt addig kell ismételni, minden nap (minden nap egy kicsit távolabb ülni az ágyától), amíg egyszer csak puszi-ölelés-jó éjt után már nem sír, hanem magától ealszik, ekkor már nem kell mellette ülnöd, hanem egyszerűen kijöhetsz a szobából, észre se fogja venni.

A többi esetben, pl amikor főzni kell, vagy kiteregetni, akkor előbb foglald le valamilyen kreatív játékkal, pl színezéssel, építőkockával úgy, hogy előbb te is vele játszol, dícséred, hogy milyen ügyes, és amikor már belemerült a játékba akkor mehetsz főzni, teregetni, stb, de azért néha nézz vissza rá, hogy hogy áll, dícsérd meg, hogy milyen ügyes, és menj vissza a dolgodhoz.

Ha akkor is hisztibe kezd, amikor pl neked el kell menned, mondjuk postára, de apa otthon van, aki vgyázhatna rá, akkor annyi, hogy leguggolsz hozzá, elmondod, hogy most neked el kell menned, de tíz/húsz perc múlva visszajössz, addig apával játszon. Ekkor apa kézen fogja, és elkezd vele játszani, mondjuk építőkockázni, vagy gyurmázni, hogy lefoglalja a kis agyát és ne is gondoljon rád, eközben te pedig szépen mehetsz is a dolgodra, de amit mondtál időt, azt tartsd be. Ha hazajöttél, akkor dícsérd meg, hogy milyen ügyesen játszik apával. Fontos, hogy apa ne engedje másra figyelni, hanem a játékra kell koncentrálnia, tehát apa nem állhat fel és mehet tévézni, hanem addig foglalkoznia kell a picivel, amíg te vissza nem érsz (húsz percet csak kibír :D)

Nem baj az ha anyás, csak ne vigyétek túlzásba. Tehát mondjuk mesénél nyugodtan bújjon oda hozzád, lehet szeretgetni, de amikor neked dolgod van, akkor legyetek képesek lefoglalni őt, ami mondjuk nem tévénézés, ami meglehetősen káros, inkább valami kreatív dologgal próbáljátok meg lekötni, ami fejleszti a kézügyességét, problémamegoldását, stb.

Remélem sikerül majd!