Kinek van igaza, a férjemnek vagy nekem? Nevelési kérdés.
A férjemmel abszolút nem egyezünk semmiben, ki hogyan csinálná a dolgokat a kislányunkkal kapcsolatban. Másfél éves. Én úgy gondolom, hogy mivel egész nap velem van, nem tesz jót neki, ha este abban a 2 órában mikor a férjem itthon van és foglalkozik vele, teljesen máshogy csinálja, mint én nap közben. A fő probléma, hogy szerinte én mindent megengedek neki, szerintem meg ő tilt meg túl sok mindent. A tegnapi 2 eset:
- Délután levettem a kislányomról a pelust, mert hozta a bilit hogy bele akar pisilni. Ráültettem, de nem volt semmi, felállt, úgy közlekedett kicsit a lakásban. Mire odanéztem, a szobájába pisilt a fal mellé. Elmondtam h a bilibe kellett volna, majd közösen feltöröltük. Erre a férjem kiakad, hogy ez az én hibám, mert nem adtam rá rögtön pelust. Pedig nekem ezzel semmi bajom nem volt, hogy fel kell törölnöm a pisit, nem voltam ideges amiatt, hogy a padlóra pisilt, kell még majd többet törölgetnem jövőre.
- Este elmentünk sétálni, persze a kislányunk ki akar szállni a babakocsiból, ő is sétálni akar. Ez neki nagyon nem tetszik, mert nem fogja meg a kezünket és nem szépen sétál mellettünk csendben mint egy jókislány. Ugrál, szaladgál, megáll mindennél, megvizsgálja, stb. Van egy ház, ami előtt szép nagy kavicsok vannak egy sávban, oda le szokott ülni és markolássza őket, dobálja. Semmi rosszat nem csinál szerintem ezzel. Erre a férjem odament hozzá, kezénél felrántotta a földről, hogy neki ebből elege van, ő mostmár elkezdi nevelni a gyereket, ha ezt senki nem teszi meg. Sétálni jöttünk le, nem azért hogy a földön üljön.
Nekem itt betelt a pohár! Mintha én nem nevelném egész nap, amellett hogy van háztartás is. Attól hogy nem tiltok meg mindent, szerintem nevelem őt. Ha nem tesz kárt semmiben és senkiben, nem veszélyes önmagára nézve, akkor miért ne engedhetném meg, hogy üljön a földön, kavicsozzon, stb. A férjem csak akkor nyugodt, ha a lányunk a kocsiban, tricikliben, a nyakában vagy a biciklis ülésben ül. Ha már le/ki akar szállni, onnantól nagy a baj. Figyelni kell rá, szaladni utána, stb. Szerintem ilyen egy másfél éves. Jönnek szemben 3-4 évesek, fogják a szüleik kezét és szépen sétálnak, velük példálózik, csak azt nem veszi észre, hogy mennyi a korkülönbség. Nem fogja fel, hogy kicsi még ahhoz, hogy így sétáljon, ne álljon meg sehol, stb.
Ez a helyzet nagyon elkeserít, mert nem először vesztünk össze ezen, mindig megbeszéltük, azt hittem megértette, de folyton előjön a téma. Amikor itthon vagyunk semmi baj nincs, mert nem tud elmenni a gyerek, be van zárva, nem kell rá annyira figyelni.
válasza: válasza:Nagyon rossz, hogy nem értetek egyet a nevelés terén később amikor a gyerek nagyobb lesz ebből még komolyabb viták lesznek + a gyerek simán ki fog játszani titeket egymás ellen (ezt még akkor is megpróbálja, ha nagy az összhang a szülők között) Valahogy dűlőre kellene jutnotok, kicsit neked is engedned kell, mert ha nem megy akkor kemény idők jönnek.
Ami az általad leírt szitukat illeti szerintem neked van igazad, én is megengedem ezeket, sőt durvább dolgokat is :) Szobatisztaság egyébként is kényes kérdés egy ordítás a pisi miatt és akár pelusos lesz 3 évesen is (na jó ez kicsit túlzás). Koszolódás kavicsozás szerintem is a séta része, főleg, hogy egy 1.5 éves de még egy 4 éves sem szeret katonás rendben menni.
Viszont a gyerekek rettenetesen okosak ám, hamar fel fogja ismerni a lányod, hogy mi az amit nálad szabad és mi az amit apunál nem szabad. Szerintem hagyd, rá kicsit a férjedre a dolgokat (már ha nem bánik durván a gyerekkel-rángatás/verés ilyesmire gondolok) Max a lányodnak nem lesz olyan harmonikus a kapcsolata vele, mint veled,mert tartani fog tőle, de ez akkor is így marad, ha folyamatosan veszekedtek, hogy ki mit hogyan csináljon. A férjed kicsit túl szigorú, viszont, ha ezt nem tudod elfogadni akkor lehet el kell gondolkodni a hogyan továbbon.
válasza: válasza:A kicsi most fedezi fel a világot, én is szoktam engedni, hogy bogarásszanak. Ha meg érdeklődik a bili után, akkor örülj neki, legyen pelus nélkül.
Adjál a férjednek egy könyvet a gyerekek életkori sajátosságairól meg nagyon el van tájolva. Arra meg ne is számítson, hogy ovis kor előtt szépen kézen fogva sétál veletek.
válasza:Nem durva a gyerekkel, nagyon szereti, ő a mindene.
Én következetes szeretnék lenni. Azt hittem, hogy ebben a korban nem értik, hogy nálam miért szabad, Apánál miért nem. De ha ezt így el tudja különíteni, akkor... Csak sajnálom őt, hogy amikor 3-an vagyunk, olyan sok mindent nem csinálhat. Pl ha ketten vagyunk, elmegyünk a városba, ott ki vannak téve olyan pénzbedobós játékok. Neki még nem kell bedobni pénzt, mert akkor megijed, de ha egy helyben állnak a játékok, nagyon szeret rájuk felülni, fél órákat vagyunk ott. Hát tegnap ezt sem szabadott, mert ennek csak úgy van értelme, ha pénzt dobunk be. Én meg örülök h nem kell rá költeni és mégis jól érzi magát a gyerek. Ja és már előtte 100 méterrel közölte, hogy ott nem fogunk megállni. A kislányunk meg tudja, hogy a játékok következnek és még nem is látja őket, de már csettinget a nyelvével h ő lovagol.
válasza:Én is írhattam volna! A mi lányunk is másfél éves.
Az én férjem is "bepánikolt" az első pisis szituknál. Közölte, hogy nem érett rá, mert még nem tud beszélni és szólni.. :) Mondjuk most is egyből adná rá vissza a pelust. Kiborít sokszor.
És igen, ha sétálunk, akkor ő is jobban szereti, ha a benne ül a babakocsiban.
Azért lazult ő is sokat, nem tudom a tieddel hogy lesz..mondjuk elég erősen reagált a kavicsozásnál. Szerintem én leüvöltöttem volna az enyém fejét, ha ilyet csinál.
Teljesen normális dolog, hogy egy másfél éves mindenre kíváncsi, imád kavicsozni, bogarászni, megállni, nézelődni. "Nevelni" akkor lehet, ha nem sétálni visszük le, hanem konkrét uticélunk van, ahova oda kell érni. Ilyenkor menni kell, visszafelé van nézelődés, kalandozás, természetesen fokozatosan a távolságokkal.
A séta viszont nem arról szól egy másfél évessel, hogy kézenfogva, katonásan menetelünk a levegőn.
Még annyit, hogy azért nem ezek a dolgok árulják el, mennyire "jólnevelt" a kicsi gyerekünk és hát igenis te neveled egész nap :)
válasza: válasza:A két szitunál egyértelműen neked van igazad.
Séta: nyugodtan mond meg a férjednek, hogy a babakocsiban ülve soha nem is fogja megtanulni azt hogy hogy kell szépen sétálni, és azok a 4 éves gyerekek akik most szépen mennek az anyjuk mellet, 1,5 évesen ugyan úgy elszaladgáltak.De ha nem hiszi mond meg hogy legközelebb ha sétánál lát olyat hogy a 4 éves kézen fogva megy az anyjával, menyjen oda és kérdezze meg.
A pelusnál ugyan így, ha állandóan rajta van a mai szuper pelenka, amiben akkor sem érzi hogy bepisilt ha egész nap nem cseréled, olyan szuperül felszívja, akkor hülye lenne át szokni a bilire, hisz egy ilyen apróságért miért is szakítaná meg a vidám játékot, ha a közben is lehet pisilni.Ha már nincs rajta pelus, és zavarja hogy pisis a bugyija akkor rá fog jönni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!