Miért nem érzem magam jó anyának? Van egy 10 hónapos fiam, de egyszerűen nem foglalja le magát. Én meg már totál ki vagyok készülve tőle, mit tudnék csinálni? Olyan kilátástalannak érzem a helyzetet. Mikor lesz már jobb?

mind a 3 gyerekem velem aludt kicsinek ha éjjel felébredt

a kiságyuk ott volt az enyém mellet h kéznél legyek cicivel aludtak el olyan 2 éves korig, kb akkor kerültek teljesen külön tőlem mikor elhagytuk -- nem hinném h ez ok lenne rá

10 hónapos szerintem ez a szeparációs szorongás ebben a korban jön rá h anya és én nem egyek vagyunk és megijed h elveszít téged

tedd le ne legyen ölbe tanuljon mászni mozogni játsszál vele amennyit csak tudsz mesélj közben lehet krumplit is pucolni

más most szabj határokat amit nem léphet át

pl most nem veszlek fel mert ... de ha végeztem akkor ezt és ezt csinálunk együtt

és nem feltétlen a sok öleben töltött idő miatt nem mászott eddig van aki késöbb tanul meg ö még teljesen időben van hozzá :-)

másik nyugi nyugi mert ha idegbajozol és már előre stresszelsz akkor azt megérzi és akkor még jobban csinálja

ha sír akkor menj oda hozzá de nem kell felvenni ülj le mellé a padlóra és beszélgess vele öleld meg

hasaljatok együtt a padlón vagy négykézlábazatok .-))

nyugodtan lehet házimunkázni is

beszélj hozzá adj neki pár veszélytelen dolgot fakanál kis lábos szűrő stb...

mondókázz énekelj neki

ennyi idősen még nehéz nekik h hosszú időre lefoglalják magukat

jó van olyan gyerek aki igen ...

de a tied nem olyan ez van ő másban lesz sokkal jobb