Úgy néznek rám mintha szar anya lennék?

Az en kisfiam is 1 evesen kezdte a bolcsit sajnos. :( En nem erzem emiatt magam szar anyanak. Nem jokedvembol mentem vissza dolgozni hanem vegso megoldaskent. Elhiszem, hogy rossz mert megjartam ezt az utat de, ha nincs mas megoldas akkor en azt tanacsolom neked, hogy ne emeszd emiatt magad mert meg sokkal rosszabb lesz es nehezebb. Nem erdemes olyan miatt aggodni ami miatt semmit sem tehetsz (mert gondolom ti is vegigondoltatok mar minden mas lehetoseget). Minden kezdet nehez de meglatod fele annyire nem olyan rossz mint ahogyan most erzed. A ksifiam fel sem fogott az egeszbol semmit. Engem jobban megviselt az egesz mint ot. Na jo, a betegsegek amiket osszeszed nem egyszeru de minen mas ment mint a karikacsapas. Jelenleg 2 es fel eves es imadja a bolcsit. Az egvilagon semmi gond.

Az embberek neha irigyek, neha sajnalatot ereznek es neha rossz anyanak fognak tartani. Ez azert van mert mindenki a sajat eletehez es a sajat helyzetehez tud hasonlitani es a sajat gondolkodasi modjanak ad hangot. DE! A ti eleteteket eljetek ti, jarjatok a sajat utatokat es eljetek azszerint ami nektek megfelel. Fuggetlenul attol, hogy milyennek tartanak es, hogy neznek ratok. A sajat eletedben neked kell megelned minden egyes napot es nem masnak, ezert pontosan te tudod, hogy mit csinalj ugy, hogy jobba es konnyebbe tegyed. En is maradtam volna otthon de sokkal tobbet artottam volna vele. Nem mindig a konnyu ut a helyes! En az anyagiak miatt jottem vissza dolgozni mert elni es nem tulelni szerettem volna minden egyes honapot. Mindig az legyen a szemed elott, hogy az ido MINOSEGE es nem a MENNYISEGE szamit amit a gyerekeddel toltesz. En meg nem talakoztam olyan felnottel aki azert utalna a szuleit mert bolcsibe adtak 1 vagy akkar 2 evesen.

Ne is foglalkozz velük!! ne legyen bűntudatod, és teljesen mindegy, hogy azért mész vissza, mert kell, vagy mert ehhez van kedved. Semmi közük hozzá, a gyereknek meg hidd el, jó lesz.

És ezt egy 3. gyerekkel "itthon lébecolóként" írom :D

Egyébként meg én pont a másik oldallal találkozom, tök hülyének néznek, hogy miért csak 4 évesen ment a nagyom (és majd a középsőm is) oviba, és lesajnálják. meg kérdezgetik, hogy megy a bölcsibe most a 2 éves... Basszus nem, mert nem veszik fel, itt nincs hely egyszerűen, még oviba sem.

A gyereknek szerintem jó otthon is, meg jó közösségben is. Egyik sem jobb a másiknál, csak más. A legfontosabb, hogy egy kiegyensúlyozott, boldog anyukája legyen, akinek nincs lelkifurdalása se amiatt, hogy bölcsibe kell adni, se amiatt, hogy "otthon lógatja a lábát"

Tojd le őket!

Őszintén szólva, szerintem nem mindegy miért megy bölcsibe a gyerek. Azt aki otthon van pl a kistesóval, de 1,5 évesen bölcsibe adja a másikat, nagyon elítélem. Vagy van olyan ismerős, akit a férje eltart, a gyerek 8 hónapos korától bölcsiben, (magán)anyuka meg fodrásznál, meg körmösnél ül naphosszat, ráadásul van babysittere is. Nem értem akkor minek szült, ha kb napi 1 órára látja a gyerekét.

Ha vissza kell menni dolgozni, mert nem él meg a család, az más. Nem attól lesz valaki jó anya, meddig van otthon a gyerekével, de az is tény, hogy a gyereknek nagyon jót tesz, ha az anyuka minnél tovább van vele.

Összegezve, a szükség nagy úr, de hobbiból, vagy önmegvalósítási törekvések miatt nem adnám bölcsibe a gyerekem, mert 1 évesen inkább rám van szüksége.

És mielőtt leugatna bárki, hogy nem tudom miről beszélek, elmondom, hogy a kisebbik lányom 15 hónapos korától dolgozok, mert megmondták hogy vagy visszamegyek akkor, vagy nem lesz hová, és sajnos egy fizetésből nem élünk meg.

Szerintem elég szubjektív dolog az, hogy ki mitől és mikor számít szar anyának.

Továbbá attól, hgy valaki nem jó véleménynyel van erről vagy arról attól még nem feltétlenül tart szar anyának, csak az adott dologgal nem tud egyet érteni.

Így gondolkodom például én.

Igen, én sem tartom jó dolognak, ha egy anya 1 éves korában bölcsődébe adja a gyermekét és dolgozni megy (most tegyük félre hogy miért adja bölcsibe), mert szerintem egy egyéves gyermeknek ez semilyen módon nem jó. De, ettől függetlenül ez csak egy vélemény a millióból, és ráadásul ettől még nem tartalak szar anyának, mert nem ezen múlik hogy valaki jó anya vagy sem.

Ha te ezt a gyerek szempontjából helyes döntésnek érzed, akkor ne szégyeld elmondani másokonak. Ne törődj vele mit gondolnak vagy mondanak.

Első egy kicsit b.nkó vagy és lenéző, de mindegy.

Kérdező!

Szerintem ha muszáj visszamenned dolgozni, ne legyen bűntudatod, mert nem tudsz mást tenni, mint hogy bölcsibe adod. Aki nem érti meg, ne érdekeljen.

elsőnek tuti nincs gyereke akkor nem írná h 3 évig lébecol az anyuka. amúgy én már 5 éve "lébecolok itthon,most várom a 3.-at. ettől függetlenül 2 évesen mentek bölcsibe,nem mert muszáj volt,hanem mert ezt tartottam jónak. főállású anyuka leszek-vagyok,de menni fog a pici is 2 évesen,mert kell a társaság.

ha dolgozni kell,vagy dolgozni szeretnél,akkor add be. ne törődj senkivel sem. én spec 1 évesen nem adtam volna be őket,de mint írtam,nem is kellett mennem dolgozni

Kisvárosban élek ami tulajdonképpen falu, de bevándorló vagyok, így nem ismernek. 1 éves a kisfiam. Boltban vagyok sorban állok, gyerek lóg rajtam, egy hölgy maga elé enged, diskurálni kezdünk, mennyiidős-szopikmég-megymár-miteszik-miketmond körkérdések és válaszok, és maga kedveském- kérdezi tőlem- megy e vissza dolgozni? Én: Persze, hamarosan. A gyerek megy bölcsibe, én meg vissza dolgozni. Hölgy: BőőŐŐŐŐŐőőőőőőŐŐŐŐlcsiiiiibeeee??? Egy 1 éves gyereket???? Hát ilyet a világ nem látott. Ezek a mai fiatalok- ezt már nem nekem intézte, hanem a mögötte állónak- felelőtlenek, nem kellene a gyerek ha a karrier a fontos stb. Hallgattam, nyilván nem kezdem el megmagyarázni a döntésemet egy vadidegennek.

Később, kb 2 hónapra erre állok ismét a boltban, immár szőkén, gyerekkel a kezemben, jövök melóból, őt hozom a bölcsiből, a hölgy ismét ott van, de most mögöttem, megint megszólít, diskurzus indul hányéves-szopikmég-miértnem-miteszik-"megyenmár"-stb. És maga kedveském? Megy vissza dolgozni? Én: Nem. Én addig szeretnék otthon maradni ameddig lehet, eszem ágában sincs visszamenni melózni, jó otthon a gyerekkel, minden a legnagyobb rendben. Ő: Értem kedveském.

Fizettem, pakolok, sétálok ki, de hallom ám ahogy szid a pénztárosnőnek: Mert otthon lenni az a legkönnyebb! Mi meg eltartjuk, ezek leszívják az államot (ezt nem tudom milyen értelemben mondta:-)) elveszik a nyugdíjjat, eltartatják magukat, biztos főzni sem főz! Nézz rá! aztán 3év múlva meg ajd jön a következő gyerek.

És ez igaz, megtörtént eset. Szóval tök mindegy hogy döntessz, havan rajtad sapka az lesz a baj, ha nincs akkor meg az :-))

Peregjen le rólad mások véleménye, peregjen le a rosszindulatuk. Nem kell Neked senkivel sem törődnöd, csakis magaddal és a gyermekeddel.

Érdekes mindenki leírja mekkora tapló vagyok (első) de azért csak megerősíti mindenki amit írtam, hogy hiába van otthon bölcsibe adja.

Külön köszönöm aki privátban ossza az észt... :D