Ilyenkor ki mit tenne?

Az én fiam is hasonló volt mint a Te gyereked. Az volt a különbség, hogy nekem viszont már a tejem is fogyott. A sinlac nem tápszer, hanem egy gabona pép, nem tartalmaz tejszármazékot. Furcsállom, hogy ezt javasolja a védőnő, esetleg a baba súlya nem jól alakul? Mert ha a tejedtől hízik rendesen, akkor nem értem, hogy ugyan miért kéne ezzel kiváltani egy étkezést. Mondjuk ezzel és gyümölccsel a tízórait, úgy már jobbnak tűnik a számomra. Nálunk a harmadik gyereknek lassult le nagyon a súlygyarapodása, ezért vezettük be ezt a pépet. Amúgy semmi káros vagy rossz dolog nincs benne, tényleg jó. A túl híg gyümölcsöket legalább besűríti, édesíti egy kicsit. Ha jól emlékszem tavaly ezer pár száz forint volt egy doboz, nekünk kitartott egy hónapig is. De én nem szimplán ezt adtam, csak sűrítettem vele.

Én a három gyerekem után, ha olyan gyerekem lenne, mint a Tiéd ezt csinálnám:

Reggeli anyatej,

Tízórai gyümölcs+sinlac utána anyatej

Ebéd anyatej

Uzsonna anyatej

Vacsora anyatej

Éjjel anyatej.

Ha ez megy mondjuk már 120-150 ml sinlacos pépet is megeszik tízóraira, akkor az uzsonna is ez lenne. Ha már ez is megy, akkor az ebédet bolygatnám meg, először kínálnék egy kis zöldségpürét hússal (erre már amúgy a vas miatt már most nagy szüksége lenne) és utána ciciztetném. Ha már ez is megy, akkor vacsira is főzelékeznénk szopi előtt. Ha már minden étkezés előtt eszik valami mást, akkor reggelinél ehetne egy kis pékárút később feltéttel. Kitartást!!! Hidd el, elég annyi ha csak megadod a lehetőséget neki a kóstolásra, egyszer csak rákap az ízére. Addig is örülj, hogy szoptatsz és ne adj neki tápszert, tejpépet, semmi tejalapút.

Ugyanmár.... :)

Figyu! A fiam kb. 10 hónapos korában kezdett ráérezni a kajálásra - addig 90%-ban anyatejes volt. 10 - 11 hónaposan anyatejen, mandarinon és bulátán élt.

Ő kihagyta a pépeket, és a rágcsálni/csipegetni valókkal kezdett. Persze - így - megdőlt az összes elvem a hozzátáplálást illetően.

Én is nagyon lefogytam, de már jönnek a kilók vissza! :)

Szerintem hagyd a fenébe a Sinlacot (vagy mit), és ha gyarapodik a babád, akkor semmi szükség rá!

Én tejpéppel próbálkoztam - annyira sem kellett neki, mint a gyümölcs :) Ők tudják, hogy mire van szükségük. Ha már nem megfelelő az anyatej összetétele, akkor úgyis elkezd reklamálni :)

Fiam most 16,5 hónapos és mindent eszik - de elég rögös volt az út idáig. Még 2-szer szopik (elalváshoz), és most kezdenek a kilók felcsúszni rám.

Nagyon sokan hülyének fognak nézni, de még egy tapasztalatot megosztok veled. Mint írtam, nekem már három gyerekem van. Mind a háromnál betartani igyekeztem a hozzátáplálási táblázatokat, de minél többen vannak, annál nehezebb. Nekem az első gyerekem egy jó étvágyú, elég sok mindent megevő gyerek volt mindig is. Ennek ellenére soványka. Na persze apukája kifejezetten pálcika ember, engem is a szülések tettek csak egy picit husisabbá, de ennek ellenére sem szoktak túlsúlyosnak hívni. Na, agyon idegesített a védőnő és a gyerekorvos is. A jobbnál jobb tanácsaikat igyekeztem elfogadni, de ha egyszer nem iszik tápszert, mert nem akar akkor mit tegyek? Ha egyszer nem eszik 300-at főzelékből akkor mit csináljak? Végül a sors egy másik gyerekorvoshoz vezetett, aki békén hagyott. Lás csodát a lányom 4 éves, 18 kiló. Nagyon jó alakja van. Mind a mellett nem válogatós, szinte mindent megeszik.

A fiam 8 hónapon át csak anyatejet volt hajlandó elfogadni, pedig kicsivel hamarabb, mint hat hónap nekiláttam a hozzátáplálásnak, mert rengeteget ébredt éjjel és rengeteget szopott nappal is. Próbáltam mindent, tejpépet, tápszert, gyümölcsöt, zöldséget, mind hiába. Nála 8 hónaposan oda jutottam a kimerültségtől, hogy abbahagytam a szoptatást. Akkor áttértünk a tápszerre, kiegyensúlyozottabb lett, átaludtuk az éjszakát. De mást akkor sem szívesen fogadott el. 15 hónaposan ott tartottunk, hogy mindent tükörsimára kellett turmixolni és nagyon minimális mennyiségben elfogadta. 16 hónaposan bölcsibe került délelőttökre. Na itt már jobban elfogadta a dolgokat, nem is turmixoltak semmit. De délben hazahoztam, az első dolog amit kért a tápszer volt, azzal aludt el. Már elmúlt 2 éves, mikor a télapó másik (pici) gyereknek elvitte örökre a tápszert. Ha erőszakkal nem veszem el tőle, még most, lassan 3 évesen is azt inná evés helyett. De ahogy elvettem tőle a tápszert, szépen elkezdett enni. Szinte mindent megeszik, jó formájú, szép kisfiú lett belőle.

Harmadik gyermekem irtó picike volt mindig is. Csontikának hívjuk, ennek ellenére mindig is strapabíró kölök volt. 4 hónaposan rám erőszakolták (pedig volt bőven tejem), hogy a kicsi súlya miatt kezdjem el hozzátáplálni. 4 hónaposan gyümölcsöt sinlac-kal evett, 5 hónaposan már főzeléket is, 6 hónaposan már húst is. 8 hónaposan áttértünk védőnői erőszakolásra a tápszerre. Persze nehogy azt hidd, hogy ezektől jobban hízott. 9 hónaposan ott tartottunk, hogy elvárta!!!, hogy azt kapja a mit a testvérei. Szégyenkezve vallottam be a gyerekorvosnak, hogy konkrétan gulyás levest és túrógombócot ebédelt (no nem turmixolva). Tudod mit? Ki nevetett. Azt mondta, hogy így helyes. Most 16 hónapos. Mindent darabosan eszik. Mindent eszik, olyan nagyon kevés van, amit nem szeret. De még mindig csonti, az is fog maradni. Anyukámék azon röhögnek, hogy aki végig eszik egy családi összejövetelt, az a legkisebbik lányom. Egész nap van valami a szájában.

Nekem ezekből az a tanulság, hogy a gyerekek tudják, hogy mi a jó nekik, mi felnőttek hiába akarjuk az akaratunkat rájuk erőltetni. Kínálgasd, próbálkozz, de ne erőltess. Figyeld, hogy mi tetszik neki.